Eugen Blaga: "Turnul Babel" (Bábel tornya)

A szerző írja: Așa se face că ne aflăm în al patrulea an de cînd, săptămînă de săptămînă, cu acribie, fără nicio absență, am continuat să scriu și să public.

Materialele au dat pînă acum trei volume de eseuri sub titlurile de „De ce? Pînă cînd?”, „Un jurnal al suferinței” și „Turnul Babel. O istorie subiectivă, scurtă și neobișnuită”, primele două publicate la nobila și nedrept ignorata Editură Didactică și Pedagogică, iar cel de-al treilea la moderna și eleganta editură și tipografie orădeană Europrint, ale prietenului Akos Derzsi.

De fiecare dată lucrările au fost frumos prefațate de maestrul Octavian Andronic, ilustrate fie de el, fie de nepotul nostru, Tudor, coperțile aparținînd enigmaticei și fermecătoarei artiste, acum londoneză, Anna Ravliuc.

Nu pot încheia fără a mulțumi Agenției AMOSNEWS, cea care a găzduit toate textele prezente în acest volum, pentru deplina libertate oferită în alegerea subiectelor editorialelor, pentru disciplina editorială ce, în mod elegant, mi-a fost indusă și mie, dar și pentru constanta apreciere și stimulativele dialoguri avute cu cel care conduce discret agenția, maestrul Octavian Andronic.

Mulțumiri speciale adresez și partenerei mele de viață, Cornelia, care mi-a creat cadrul spiritual și liniștea necesare unei asemenea munci, dar și pentru constanta preocupare în a-mi „cerceta” textele ce urmau a fi trimise spre publicare." 

www.amosnews.ro

85. születésnapján köszöntötték Murádin László nyelvészt

Murádin László élete és szakmai pályája talán leginkább abban kivételes, hogy a 20. század történelmi terelőfalai és akadályai ellenére szívósan haladt és megmaradt a maga által választott úton. Az pedig a sors és a történelem elégtétele, hogy a nagy munkái úgy valósultak meg az elmúlt negyedszázadban, ahogyan korábban elképzelni sem lehetett volna, kisebb írásainak java része pedig szintén gyűjteményes kötetekbe kerülhetett.  

Életének lexikális adatai: 1930. november 29-én született az aranyosszéki Harasztoson. Iskoláit szülőfalujában, majd a gyulafehérvári Majláth Gimnáziumban, a kolozsvári Piarista Főgimnáziumban és a marosvásárhelyi Bolyai Líceumban végezte. A Bolyai Egyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet 1954-ben. Már egyetemi hallgatóként gyakornoka, rövid ideig tanársegéde a Magyar Nyelvészeti Tanszéknek. 1957-ben került át a Román Akadémia kolozsvári Nyelvtudományi és Irodalomtörténeti Intézetébe.

Három területen végzett egészen kivételes munkát. Az erdélyi magyar nyelvi tájak terepmunkásaként 1959–1966 között gyűjtötte össze A romániai magyar nyelvjárások atlasza anyagát. A kutatásra kiválasztott falvak, a meglátogatott kutatópontok (136 település) átfogják a romániai magyarság egész lakóterületét, a mintegy 3400 kérdés pedig kiterjedt a hagyományos falusi élet teljes fogalomkörére, a szókészlet legfontosabb elemeire. A következő három évtizedben az anyag szerkesztésével foglalkozott (a kiadás reménye nélkül), és sorban közölte elemző tanulmányait, jórészt szintén az atlasz anyagából (ezekből utólag két kötete is megjelent: Nyelvjárási tanulmányok. Székelyudvarhely, 1996.; Erdélyi magyar nyelvföldrajz. Nagyvárad, 2010.).  Az atlasz kiadása végül a Magyar Nyelvtudományi Társaság támogatásával, Juhász Dezső budapesti professzor és munkacsoportja közreműködésével vált lehetővé. A számítógépes technika órákra, napokra rövidítette le hónapok, évek munkáját. 1995-ben jelent meg az I. kötet, 2010-ben pedig az utolsó, a XI. (minden kötetben háromszáznál több nyelvtérkép!). Most már elmondható, és ezt elsősorban Murádin László nyugtázhatja nagy elégtétellel, hogy ez az atlasz egyedülálló a maga monumentalitásában, a kutatópontok számában, a nyelvi anyag egyöntetűségében és hitelességében. Méltó párja a 14 kötetes Erdélyi magyar szótörténeti tárnak. Nyelvjárástani munkásságáért a Magyar Nyelvtudományi Társaság 1974-ben Csűry Bálint-emlékéremmel tüntette ki, a Román Akadémia 1996-ban a P. Haşdeu-díjjal jutalmazta.

Péntek János

Nánó Csaba: Ahol fény, ott árnyék is

Tizenegy interjú. Tizenegy portré. Színművészekkel, opera-énekesekkel és a színházhoz ezer szállal kapcsolódó alkotó, cselekvő emberekkel, akik megkerülhetetlen alakjai voltak az 1792-ben alapított kolozsvári Állami Magyar Színház aranykorszakának, a ’70-es, ’80-as éveknek. Jelentőségük túlmutat a talmi népszerűség és a kincses város határain. Életük több puszta színháztörténeti adaléknál, még azok számára is, akik soha nem láthatták őket színpadon. Nánó Csaba óvatosan, lágyan áramló tapintattal, halk alázattal, s végtelen szeretettel, úgy, mint ki egy tűnő világot búcsúztat, vezeti az olvasót e művészek legbelsőbb szobájába. Ahol kétség már alig, s fény helyett inkább már árnyék szitál.

Megjelent Sorbán Attila Mondd szépen, ámen című regényének román fordítása

Cartea se citeşte pe nerăsuflate, cu patimă, cu acea patimă născută din dragoste, dar şi din durere. Din suferință. Paginile aleargă unele după altele ca într-un carusel, cu speranța că, după pa-gina ce va veni, cerul se va lumina, suferința se va atenua, oamenii vor deveni din nou oameni, groaza şi suferința nu vor mai fi. Cartea este tristă, aşa cum sunt oamenii şi faptele care au condus la scrierea ei. Pentru că, trebuie să se ştie, cartea nu este una de ficțiune. Este o carte adevărată, reală, cu fapte şi personaje autentice. Dar triste. Personaje aflate în suferință, într-o suferință existențială profundă, ce poate fi înțeleasă doar de puțini, fie de cei care au trăit cândva în aceste locuri, fie de cei care, hărăziți fiind, au devenit suplinitori ai aparținătorilor celor ce aşezămintele de caritate i-au înregimentat.

Új e-könyv

„Aki ennek a borzalmas háborúnak a történetét megírja, elejétől végig a magyar baka himnuszát fogja megírni. A magyar bakáét, aki rettenthetetlen energiával vetette meg kemény lábát a harcban álló Európa minden vértől itatott földdarabján, minden könnytől és verítéktől áztatott szikláján. Hűséges krónikásai az Időnek, akiknek napi feljegyzéseit majd piruló lelkesedéssel olvassa egy későbbi kor és a hiteles feljegyzések után kutató tudós, a napi sajtó munkatársai gyűjtik össze ennek a világégésnek megannyi sokezer kisebb-nagyobb epizódját. Ma riportok, leírások, haditudósítások ezek, de a történelem néhány évtized múlva, amikor az Idő mohája belepi az emlékeket is, a Nagy Háború nyoma agg harcosok ajkán és iskoláskönyvek tömör kivonataiban él csak..."írta aNagyváradi Napló egyik névtelen újságírója 1916. május 20-án.

Letölthető: http://europrint2000.ro 

Apai örökség – könyvbemutató a 60 éves Fazekas Ferencről

A szerkesztő, a kiadó, a nyomdai kivitelező és az érdeklődő közönség részvételével mutatták be azt a könyvet, mely a 60 éves Fazekas Ferenc nádudvari népi iparművészről jelent meg. A kultúrház Erdélyi Gábor termében megtartott esemény egyben a Bihari Népfőiskola Művelődés hete – a tanulás ünnepe rendezvénysorozatának megnyitója is volt.

Az album címe: Apai örökség, ami talán utal arra is, hogy az 1700-as évek óta Nádudvarhoz kötődő család munkájának is köszönhető, hogy eltérően más központoktól, itt nem tudta kiszorítani a fekete kerámiát a mázas. A 40 éve alkotó népi iparművésszel is erről beszélgettünk. A 60 éves Fazekas Ferencről megjelent művészeti album a szakma szempontjából is jelentős, hiszen nem készült az elmúlt 30 évben ilyen jellegű összegző kiadvány a nádudvari fazekasságról. A könyv szöveges részei Kocsis Csabához és az alkotó feleségéhez köthető, még képi világát Szűcs Endre készítette. A könyv szerkesztésében és kiadásában sok segítséget nyújtott a Bihari Múzeum és annak baráti köre. A kötet a nagyváradi Europrint kiadó nyomdájában készült.

Előkészületben (képzőművészet)

Jakobovits Miklós - Képtárgyak

„Engem a képzőművészetben az emberiség lelki lenyomatai érdekelnek. Azok a jelzések – tárgyakban és emlékekben –, amelyek érzeteinken keresztül régi korok és emberek üzeneteit közvetítik felénk, a sors és az emberi melegség megbízható radiálását, az emberek közti viszony harmonikus és disszonáns voltát a színeken és formákon keresztül. A titkokat keresem, melyek sejtelmes derengésükben sugároznak felénk, mintha varázslatos dimenzióból keresném a múltat, sejtelmes viszonylataival éppen úgy, mint a jelenkor frivol, banális jelképeit mai korunk bizarr emberi szimbólumait. Ilyenformán képeim nem absztrakt munkák, sokkal inkább a metafizikához közelítenek, hisz az idők és terek távoli rétegeiből hámozom ki a titkos jeleket, a számomra megfelelő mondanivalót, akár egy médium, akinek régi korokból súgnak. Kerülöm a bombasztikus, egymást feszítő és provokáló jelképeket, inkább a tér, az idő megfoghatóságára, felszentelésére törekszem, melyben a legbanálisabb tárgyak is komolyságot és sorsszerű fontosságot kapnak.”

Joó Julianna - PLEIDELL JÁNOS

Pleidell János művészetéről így írt Kratochwill Mimi művészettörténész a mester 90. születésnapja alkalmából: „A teremtő művésznek a nagy egésszel, a természeten túli egyetemessel létrejött harmónia jellemzi. Képein csend van, megállt az idő. Tájképein vallásos és bibliai jeleneteket jelenít meg. Emberábrázolásában a klasszicitás hűvösségét követi, karakterábrázolása a groteszk felé hajlik. (…) A belső tájat festi, a látvány igézetét: a páradús levegőt, a ragyogó, szétáradó napfényt, a fényében fürdő tárgyakat, a lebegő vízi tündérek táncát, a pasztellszínek finom árnyalataival.”

Báthory István Könyvtár Napja Szilágysomlyón

Pillanatképek a Báthory István Könyvtár Napja és a keretében rendezett Wagner Péter kiállítás valamint a nagyváradi Europrint könyvkiadó bemutatkozása kapcsán.

(https://www.facebook.com/BathoryIstvanAlapitvany)

Könyv és virág

Ha a „könyv” szót hallod, ugyebár a nyomtatott könyvre gondolsz? Tára minden tudásnak, melyet az emberiség hosszú élete folyamán felhalmozott. Foglalatja minden tételnek, törvénynek, rendeletnek, mely a közéletet ma vagy a múltban szabályozta. A legrégibb írók, éppúgy mint a legújabbak, nyomtatott kiadásokban állnak rendelkezésedre. így van ez közel ötszáz esztendő óta. (A KÖNYV TÖRTÉNETE ÍRTA FITZ JÓZSEF egyetemi könyvtáros, BUDAPEST, 1930)

Bármily titokban cselekszel is jót, virága évek múlva is fejedre hulldogál. (Gárdonyi Géza)

Kézműves könyvkötés, könyvrestaurálás

A könyvgyártás gépesítésével kezd teljesen feledésbe merülni a kézműves könyvkötés. Ezzel, a valamikor művészetnek tartott kézműves szakmával, az utóbbi időben csak kevés műhelyben találkozunk. Pedig hol is lehetne régi könyveket restaurálni vagy egyedi példányokat előállítani máshol mint egy könyvkötő műhelyben, ahol nem a gép precizitása hanem a könyvkötő mester kézügyessége a fontos. Szinte lehetetlen régi könyveket gépesítve restaurálni, hisz ahány munka annyi eset, annyi kihívás. Minden esetben az elvárás az, hogy a könyv megőrizze eredeti jellegét.

A nyomdai szakkifejezések szótárában olyan kötészeti címszavakat találunk mint aranymetszés, beakasztás, borítósarkítás, előzék, élmetszés, gömbölyített gerinc, kapitális oromszegő, kötészeti lemez, sapkázás és hasonlóak melyek a fiatal generációknak, az e-könyv vagy online olvasóknak nem mondanak semmit. Pedig meggyőződésünk, hogy előbb-utóbb a szép könyv visszakapja becsületét, újra elfoglalja méltó helyét a társadalomban és megcáfolja McLuhan pesszimista jövendölését.

A képen látható kötetek, A Fehér Dezső által szerkesztett Biharvármegye -Nagyvárad kultúrtörténete és öregdiákjainak emlékkönyve 1933-1937, most megjelent reprint kiadványok, kézi kötéssel készültek és több hetes munka után raklapon várnak a csomagolásra, kiszállításra és új tulajdonosaikra.

Több mint egy emlékkönyv...

Az Ady Endre Emlékmúzeumban vasárnap délután zajlott esemény programfelelőse a házigazda intézmény mellett- melynek vezetője, Imre Zoltán röviden köszöntötte az érdeklődőket-, a Várad kulturális folyóirat és az RMDSZ Bihar megyei szervezete által alapított Szacsvay Akadémia volt. A rendezvény első felében Szűcs László főszerkesztő és Szilágyi Aladár közíró díjazta azokat a szerzőket, akik helyezéseket értek el a Várad folyóirat utóbbi által kezdeményezett, A tudományok kertje címmel meghirdetett pályázatán...

...A Fehér Dezső által szerkesztett Biharvármegye -Nagyvárad kultúrtörténete és öregdiákjainak emlékkönyve 1933-1937, most megjelent reprint kiadvány előszavát jegyző Kormányos László történelemtanár többek közt arra hívta fel a figyelmet, hogy a kötetben Fehér Dezső által leírtak tulajdonképpen tükörképei annak, hogy milyen változásokat hozott Trianon a váradi magyarság és zsidóság életében, hogyan viszonyultak és alkalmazkodtak a kialakult új helyzethez... .

...Bár a könyvben erről már nem esik szó, tragikus vonása a város 20. századi történelmének, hogy ennek ellenére az említett zsidó származású személyiségek több mint 60 százaléka Auschwitzban halt meg 1944-ben. A könyvbemutató végén az Europrint kiadó és nyomda vezetője, Derzsi Ákos beszélt a nyomtatás érdekes kihívásairól.

Ciucur Losonczi Antonius

Adalékok Siter történetéhez

A szervező Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság részéről Dovin Irma köszöntötte a sok érdeklődőt a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében. A házigazda várad-olaszi református egyházközség képviseletében Veres Kovács Attila lelkipásztor hangsúlyozta: a Lorántffy központ felavatása óta a szakralitás és a kultúra olyan otthona, ahol szívesen látják felekezettől és ideológiai állásponttól függetlenül mindazokat, akik az emberséget szolgálják. Hozzátette: ez az újabb könyvajándék a jövőnek reménységgel tölt el, hogy a Gutenberg-galaxist egyelőre nem kell eltemetni.
Gazdag hagyaték
A Partiumi füzetek sorozat 82. kiadványaként Dukrét Géza tollából megjelent Adalékok Siter történetéhez című könyvet ismertető Kupán Árpád helytörténész azt emelte ki, hogy a jól szerkesztett kötet hitelesen és részletgazdagon mutatja be azokat a történelmi, demográfiai, oktatási, közigazgatási és egészségügyi változásokat, melyek sajnos nem mindig vitték előbbre jobb irányba a falu lakosainak sorsát. Dukrét Géza azonban tanárként, illetve iskolaigazgatóként ember tudott maradni az embertelen viszonyok közepette, sőt neki köszönhetően korszerűbb lett az oktatás, megújult az iskola. Külön kiemelést érdemelnek a könyv azon részei, melyek az általa utolsó pillanatban megmentett gazdag szellemi és tárgyi néprajzi hagyatékot, a különféle szokásokat foglalják össze, valamint az értékes képek, ábrák is, illetve figyelmet érdemel még a református templomról szóló tanulmány, mely Emődi Tamás és Lángi József munkája.
Emlékezés
A kiadó Europrint részéről Derzsi Ákos mondott méltató szavakat, majd Dukrét Géza idézte fel a múltat. Többek közt arra emlékezett vissza, hogy 1965-ben lett kinevezve Siterbe földrajz-biológia tanárnak. 1969-ben kezdett el diákjaival népi eszközöket gyűjteni a faluban, s 1970-ben össze is állt egy kis néprajzi múzeum az egyik osztályteremben, melyet azonban 1971 végén fel kellett számoljon. Hogy ne dobja ki a tárgyakat, inkább hazavitte, s mára ezek száma meghaladja az 1600-at. 1972-től elkezdte szisztematikusan járni a falut, illetve az egész országban gyűjtött. 1984-ben készül el első tanulmánya Az ülőrokka vagy gyalogrokka és a vele kapcsolatos szokások a bihari Siteren címmel. Szintén valamikor a nyolcvanas években a néptanácsok utasítást kaptak, hogy össze kell állítani minden falu történetét. Siterét a szomszédos sitervölgyi iskola történelem szakos igazgatója írta meg, aki azt állította, hogy a református templomot a törökök építették. Ezen felháborodva elhatározta, hogy összeállítja ő a falu történetét. Első lépésként Sámi Mihály helyi lelkésszel beszélt, majd tanulmányozta Bunyitay Vince művét is, illetve történelmi adatokat is gyűjtött.
Ciucur Losonczi Antonius

Wagner Péter képzőművész a nagyváradi Tibor Ernő Galériában

Wagner Péter alkotásaival már több alkalommal is találkozhatott a váradi közönség. Ezúttal Tavasz címmel nyílt meg egyéni tárlata a nagyváradi Tibor Ernő Galériában (TEG), a XXIV. Festum Varadinum rendezvénysorozat keretében. A kiállított munkák Erdély különböző tájegységeit, falvait mutatják be tavaszi öltözetben. A szerda délután kiállítás megnyitóján Széll Kató, a TEG titkára köszöntötte a megjelenteket, majd Holló Barna képzőművész, egyetemi tanár méltatta a kiállított színes grafikákat, amelyek Erdély különböző tájait, templomait és házait örökítik meg. Mint elmondta Wagner Péter már a 70-es évektől járja Erdély vidékeit és más országok tájait, a barangolások során pedig a helyszínen készíti el a képeket. Néhány éve a fekete-fehér grafikák mellett Wagner Péter színes grafikákat is készít, a színhasználat az adott tájak jellegzetességét adják vissza. Holló Barna végezetül hozzáfűzte, hogy az alkotónak ki kellene lépnie a megszokott szerkezetből és meg kellene próbálkoznia a nagyobb méretű képek készítésével is.

Grafikai album

Wagner Péter az alkalmon megköszönte, hogy ismét kiállíthatja munkáit a TEG-ben, ugyanakkor Holló Barna javaslatára válaszolva elmondta, hogy elsősorban azért ekkorák a képek, mivel mindegyik a helyszínen készült, továbbá még nem érzi, hogy eljött annak a pillanata, hogy nagyobb grafikákat készítsen. A tárlatmegnyitón Derzsi Ákos az Europrint Kiadó igazgatója bemutatta Wagner Péter Kalotaszeg című grafikai albumát. Mint elmondta, Wagner Péternek összesen öt hasonló albuma jelent már meg, mindegyik Erdély egy-egy tájegységét mutatja be. A tárlatmegnyitón közreműködött Gavrucza Tibor nyugalmazott lelkész, aki egy Számadó Ernő verset olvasott fel, Baranyi Tünde, aki népdalt énekelt, valamint a Stadler Klarinét Együttes.

P. Nagy Noémi

Nagysikerű hangverseny

Az a Boros Mihály kápráztatta el zongorajátékával a közönséget szerda este, a Nagyváradi Filharmónia termében, aki tavaly, tizenegy évesen megnyerte a Virtuózok tehetségkutató verseny korcsoport díját. Még soha nem volt ötven perces önálló fellépése, tudtuk meg a kisfiútól, aki első alkalommal járt Váradon, bár átutazóban többször is volt errefelé, édesanyja ugyanis Erdélyben született. Boros Mihály igazi profi módjára adta elő a programban szereplő Scarlatti, Mozart, Chopin, Liszt és Bartók műveket. Az előadás a Nagyváradon első alkalommal megszervezett Kultika Irodalmi Fesztivál keretében zajlott.

Virtuozitással

Derzsi Ákos, a Kultika Irodalmi Fesztivál egyik szervezője nyitotta meg a szerda esti hangversenyt a Nagyváradi Filharmónia termében. Elmondta: tavaly, a Virtuózok tehetségkutató műsor keretében látta először játszani Boros Misit, nagy hatással volt rá a tehetséges kisfiú. Amikor felvette a kapcsolatot édesanyjával egy nagyváradi fellépés megszervezése okán, nem tudta, kap-e választ majd egyáltalán. Nagy örömére azonban a kisfiú édesanyja válaszolt és nem zárkózott el. Sőt, tette hozzá Derzsi Ákos, a közönség derültségére, kiderült, ismerik is egymást, igaz, akkor mindketten közép- vagy nagycsoportos óvodások voltak.
Az elkövetkezendő ötven percben Boros Mihály meglepő magabiztonsággal, koncentrálva, de olykor játékosan, igazi virtuóz módjára adta elő a programban szereplő műveket. Elhangzott többek között Scarlatti C-dúr szonátája, öt Chopin mű, közöttük az e-moll keringő, a gisz-moll polonéz, a Tarantella, Liszt Ferenc Magyar dallam című szerzeménye, valamint Bartók Béla Báli szigetén című műve. Az ifjú zongoraművész minden egyes mű előadását követően mosolyogva hajolt meg a közönség előtt – a tehetséges játék mellett ez a közvetlenség is hozzájárult ahhoz, hogy a produkció felejthetetlen legyen. A szünetben sikerült pár szót váltanunk vele. Elmondta: mint minden fellépéskor, most is igyekszik a maximumot nyújtani és mindannyiszor örül a tapsnak. Azt is megtudtuk, hogy nagyon tetszik neki Várad.
Az előadás végén a közönség felállva tapsolta meg Boros Mihályt, akit egy csokor virággal ajándékoztak meg a szervezők. Az esemény médiatámogatója a Bihari Napló és az erdon.ro hírportál volt.

Neumann Andrea

Irodalom az újmédia korában

Fűzfa Balázs a Nyugat-magyarországi egyetem docense, a BÁR című társadalomtudományi folyóirat főszerkesztője „Gondoltam fenét!”– Jelek és jelrendszerek a költészetben és a világban címmel tartotta meg előadását. A cím és az egész előadás az irodalmi szövegek értelmezésének ambivalenciájára világít rá, és arra a híres anekdotára utal, mely szerint egy irodalomtörténész egy Arany János művet interpretáló írásában ezzel a szófordulattal élt: „a költő itt azt gondolta hogy…”, a lapszélre pedig maga Arany János felírta: „Gondoltam fenét!” „Igaza is van a költőnek, meg nem is” – mondta ennek kapcsán Fűzfa Balázs, mert Arany János a saját tér-idő világában gondolkodott saját verséről, míg egy értelmező nem képes rekonstruálni azt, amit egy alkotó érzett, gondolt akkor, amikor művét írta. Ugyanakkor mára már szinte kötelezővé vált azt gondolni, amit mi gondolunk a művekről, és nem azt keresni, hogy az alkotó mit gondolhatott akkor, mikor művét megalkotta. Persze a teljesen szabadjára engedett interpretációnak is megvannak a veszélyei, például a teljesen önkényes elméletek. Ennek lllusztrálására mutatott be Fűzfa Balázs egy számmisztikára alapozó elemzést, mely Arany János Évnapra című rövid verse kapcsán keletkezett. Fűzfa Balázs az olvasás fontosságát hangsúlyozta előadásában: „aki olvas, még egy KRESZ-táblát is jobban megért, mint az, aki nem” – fogalmazott, hangsúlyozva azt is, hogy „irodalom nélkül lehet élni, de nem érdemes.” Mint kifejtette, az emberiség legnagyobb találmánya a nyelv, az irodalmi remekmű pedig a nyelv legmagasabb rendű konstrukciója. „A költők olyan innovációval fordulnak a nyelv felé, amivel elképesztő lehetőségeket nyitnak meg nekünk” – fogalmazott az előadó, kiemelve, hogy a tudományban is hasznosítható elméletek születnek meg az irodalomban. Fűzfa Balázs némi humorral, de igazságértékkel is bíró megjegyzése szerint József Attila a költészet nyelvén már felfedezte a facebookot, Karinthy Frigyes pedig az internetet. Az előadó több példával illusztrálta azt, hogy a reklámok is úgy működnek, mint a versek, hiszen a modern reklám az érzelmekre hat, csakúgy mint a vers. Hangsúlyozta, hogy a költészet értelmezéséhez nagyon fontos a kontextus megértése. Ennek kapcsán megjegyezte: „a költő és a gyermek egészben olvas, ezt kellene megtanulnunk tőlük, hogy egy verset egészben lássunk. A fekete-fehér világból csak a nyelv segítségével juthatunk ki.”

Szimuláció

Több értelemben folytatása, mintegy tudományos igénnyel és apparátussal elővezetett kiegészítése volt Fűzfa Balázs mondandójának Orbán Jolán irodalomtörténész előadása, aki Újmédia, újnyelv, újirodalom – a digitális kultúra és az olvasás paradoxonai cím alatt foglalta össze értekezését. Rendkívül információgazdag expozéjában Orbán Jolán arra hívta fel a figyelmet, hogy az újmédia megteremtette az új megközelítés igényét és szükségességét az élet számos területén, így ma már létezik újmédia kultúra, újmédia-művészet, újmédia-politika, újmédia-filozófia stb. és természetesen újirodalom is, mely utóbbinak számos műfaja jött létre: az sms-vers, a blogregény, a blogirodalomtörténet, a blogképregény stb. Az előadó kifejtette, hogy az újmédia már nem szükségszerűen nyelvi, sokkal inkább képi kifejezésmód, és a képeket elkezdtük olvasni. Továbbá az új keletű médiumok nem reprezentálnak, hanem szimulációt hoznak létre. „A szimulációk előretörnek a társadalmunkban, de vigyázzunk, nehogy kisajátitsák képzeletünket” – hangsúlyozta Orbán Jolán, aki kijelentette azt is, hogy az újmédia korában a hálózat vált kulcsfontosságú fogalommá, és eltűnt a szubjektum, a személy immár nem csomópont a hálózatban, hanem periféria. Az olvasásban, talán a verseket nem számítva, már nem tudjuk egységben szemlélni a műveket, mert a digitális korszak megváltoztatja az olvasási szokásokat is. Megjelent a decentralizáló olvasás fogalma, amely mintegy kritikája olvasási kultúránknak. „A nyomdagépek megjelenése óta nem volt ilyen nagymérvű változás, de soha nem is voltunk ennyire kiszolgáltatottak a médiumoknak, mint manapság” – fogalmazott Orbán Jolán, hozzátéve, hogy ma már jobbára csak fragmentumokat olvasunk. Ennek oka többek között a robbanásszerűen megnövekedett információ mennyiség, illetve a fokuszálás képességének a hanyatlása. „Az újmédia korában az olvasás kerül veszélybe, mert egyre kevésbé vagyunk képesek fókuszálni” – mondta Orbán Jolán.

Pap István

A nyelv hálás a háborgatásért

Az első alkalommal megszervezett Kultika Irodalmi Fesztivál megnyitóján, kedden délután Derzsi Ákos a rendezvény alapítója elmondta, hogy Sorbán Attila íróval közösen hozták létre a Kultika kulturális portált, mellyel azt célozták meg, „hogy a világban különböző részekre elszakadt magyarok hogyan élik meg magyarságukat. És az volt a tapasztalat, hogy ami mindegyik magyart összeköti, az a nyelv” – fogalmazott Derzsi Ákos, aki a továbbiakban kijelentette, hogy az első Kultika fesztivál kimondottan a fiatalokra, az általuk beszélt nyelvre fokuszál. A házigazda Veres-Kovács Attila várad-olaszi református lelkipásztor köszöntőjében hangsúlyozta, hogy „kell mennyei segítség ahhoz, hogy a magyar nyelv megmaradjon ugyanolyan szépnek és kifejezőnek, ahogyan és amilyennek azt örököltük.

Digilektus

A köszöntők után Péntek János nyelvész, egyetemi tanár, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnöke tartott előadást Új nyelvi dimenziók a robbanó időben címmel. Elsőként nyelvek, dialektusok és regiszterek meghatározását adta, majd felhívta a a figyelmet a legújabb kor nyelvi jelenségére, a digilektusra, ami az elektronikus média nyelvhasználati módja. A továbbiakban kifejtette az írás felmérhetetlen hatását a nyelv alakulására és fejlődésre, majd elmondta, hogy teret hódít a digitális kommunikáció, melynek sajátossága az, hogy az interperszonális kommunikáció helytől és időtől függetlenné válik, illetve felgyorsul. Kifejtette: a nyelvre rendkívüli hatással voltak és vannak a különböző kommunikációs technológiák; amilyen mértékben a könyvnyomtatás elősegítette a kultúra demokratizálódását és a nemzetek kialakulását, ugyanolyan mértékben segíti elő a globalizációs folyamatokat a digitális kommunikációs technológia. Ez az új technológia visszahat magára a nyelvre is, különböző változásokat idézve elő benne, ugyanakkor a társadalmi-politikai életben is nagy hatással vannak az újfajta kommunikációs csatornák. Ez utóbbi vonatkozásban Péntek János példaként említette meg azt, hogy 1996-ban a Pro Tv kereskedelmi tévé, 2014-ben pedig a facebook hatása volt a döntő abban, hogy Emil Constantinescut, illetve Klaus Iohannist államfővé választották Romániában. Az új kommunikációs lehetőségek új dimenziókat nyitnak meg előttünk, megjelennek a másodlagos nyelvek. Hozzátette, hogy a digitális kommunikáció köztes változata az írott-beszélt nyelv, mint amilyen az sms és a csetelés. Mindezeket figyelembe véve még nyilvánvalóbbá válik az a tézis, hogy a nyelvben nincs abszolút helyesség, sokkal inkább helyénvalóságról kell beszélni nyelvhasználati szituációktól függően.

Félelmek

Előadása utolsó részében a nyelv jövőjéről és a félelmekről értekezett Péntek János. Leszögezte, hogy vannak domináns, expanzív nyelvek – legelsősorban az angol –, és vannak a regresszív, visszahúzódó nyelvek. Péntek János kijelentette, hogy a magyar nyelv nincs veszélyben, viszont vannak veszélyeztetett magyar közösségek. Hozzátette, hogy jelenleg még mintegy ötezer élő nyelv van, de a nyelvkihalási folyamat felgyorsul jobbára a digitális kommunikáció térhódítása miatt, és az egyre inkább eluralkodó digitális térben, illetve technológiában a nyelvek száma kétezerre fog csökkenni. A magyar nyelvet nem fenyegeti a kihalás veszélye, hiszen, mint az előadó elmondta, jelenleg nemzetközi szintű a magyar nyelv- és beszédtechnológia (gépi fordítás, gépi olvasás, kivonatolás, beszédfelismerés stb.) de fontos ezt a szintet meg is tartani. A digitális kommunikáció térhódításának jelentős következménye az anglicizmusok megjelenése minden nyelvben, ezért az angolon kívül gyakorlatilag minden nyelv jelenleg az angol kifejezések anyanyelvűsítésével foglalkozik. További következmény az ismeretszerzés megkönnyítése, illetve a tudástermelés növelésének a lehetősége, viszont kevesebb a garancia az információk pontosságára, igazságértékére vonakozóan. A következmények közé sorolhatók az emberi kapcsolatokban mutatkozó változások, amelyeknek vannak pozitív de negatív vetületei is, ugyanakkor etikai problémák is felmerülnek, hiszen összemosódik a közszféra és a magánszféra közötti határ, és megjelent immár az online bűnözés is. Az új médium szabadságot és határtalanságot biztosít, de ez is generálhat negatív hatásokat, például a szabdság és a felelősség konfliktusát, a tömegesedést, a globalizálódást, amelyben a közös nevezőt a kulturálisan, nyelvileg alacsonyabb, igénytelenebb szint jelenti. Mindazonáltal Péntek János optimista hangnemben zárta előadását, amikor Szörényi László irodalomtörténész szavait idézte: „a nyelv szereti, ha háborgatják, hálásan felel rá.”

Pap István

Újdonságok: e-könyv, online könyvek

Honnan fakad az a gyűlölet, amely porrá zúzza az egyént, s a közösséget –bármilyen közösséget – az önpusztítás szakadékába sodor? Ki irányítja valójában sorsunkat? Lehet-e a paroxizmusig vitt ellentétekből végleges válaszokat kapni a lélek legmélyebb zugaiba rejtett kérdésekre? Van-e bennünk, akár morzsányi nagyság? Avagy mindnyájan nevetségesek vagyunk? Erre keresi a választ K. Vencel, aggmenhelyi gondnok, Sorbán Attila A püspök úr pálinkát iszik című regényében. Letölthető: http://europrint2000.ro 

 Ingyen letölthető!

Terjedelmében e szerény kiadvány címe - Erdélyi magyar családnevek - némileg félreérthető. Ugyanis a névtani szakirodalom magyar családnevek terminuson csak a magyarból értelmezhető, magyarázható családneveket érti, s ezektől elkülöníti a magyarban idegen családneveket, noha mindkét kategóriába besorolt neveket ugyanazon nép, a magyar anyanyelvű, magukat magyar nemzetiségűnek valló, a magyar kultúrát magukénak érző, tehát magyar személyek viselik. Mindkét névtípust, a magyar családneveket meg az idegen eredetű magyar családneveket el lehet és el kell különíteni, de nincs okunk az idegen eredetű családneveket a „magyar családnevek” fogalmából kirekeszteni. Tartalmát tekintve könyvem tárgya tehát: mutatvány az erdélyi magyarság családneveiből. Letölthető: http://europrint2000.ro

 Ingyen letölthető!

 Az beszéli  helyesen anyanyelvét, aki ismeri és használja környéke, a vidék, a táj, a tágabb értelemben földrajzi egység településeinek nevét, e nevek anyanyelvi formáit, azokat a közelebbi és távolabbi helységneveket, ahol ősei megtelepedtek, élték mindennapi küzdelmüket fennmaradásukért. A helységnevek anyanyelvi ismerete nem is vet fel semmilyen problémát az államiság keretein belül, de egészen más a helyzet a kisebbségi, esetünkben az erdélyi magyar kisebbségi sorsban. Az idegen, a többségi nyelvi hatás legkorábban a kisebbségi helységnevek ismeretét és használtát bontja meg, szorítja vissza. Persze mondhatjuk, hogy az idegen nyelvi hatás lehet természetes folyamat is. De ennek a folyamatnak siettetésére éppen a kisebbségi helynevek kiszorításában volt és van a hatalomnak több, hatékony módszere. Érdemes említenünk őket. Letölthető: http://europrint2000.ro

 

Boros Mihály Nagyváradon

2003-ban született. A VKI- Liszt Ferenc Zeneiskola növendéke. Tanára Megyimóreczné Schmidt Ildikó. Fiatal kora ellenére már nemzetközileg is elismert virtuóz. Számos nemzetközi zongoraversenyen ért el kiváló eredményt. 2014-ben a IV. Nemzetközi Bartók Béla Zeneiskolai Zongoraversenyen kiemelt első díj, a Virtuózok tehetségkutató programban elért korosztályos I. helyezés és különdíjak, a III. Bartók Béla Nemzetközi Zongoraversenyen, Bécs, harmadik hely a második korosztályban, a VIII. Nemzetközi Mozart Zongoraversenyen, Róma, abszolút első díj a második korosztályban, valamint a verseny fődíja, a 22. Nemzetközi Chopin Zongoraverseny, Szafarnia (Lengyelország), harmadik hely a második korosztályban.
„A zene a legnagyobb ajándék, amit kaphatok, és amit adhatok. A zongora segítségével tudom elmondani mindazt, amit gondolok és érzek, éppen ezért mindig arra törekszem, hogy szépen muzsikáljak, a legselymesebb, a legszebb hangokat hozzam ki a zongorából.”–vallja magáról a fiatal zongoraművész.

Kultika Irodalmi Fesztivál

Fesztivál, melynek főszereplője a nyelv. És ez alkalommal nem az uráli eredet vagy ugor hovatartozás a kérdés, hanem, hogy az átalakulás, a modern köznyelvi és irodalmi kommunikáció milyen szerepre ítéli a nyelvet? Hogyan jutottunk el a nyelvfejlesztés egyik fajtájától, a nyelvújítástól, a nyelvhekkelésig? Fejlődés-e ez egyáltalán vagy involúció? Egy adott közeg függvényében milyen nyelvezetet használunk és mennyire különbözik a beszélt nyelv annak írott formájától? Mennyire tud a kommunikáció kiejtett beszédhangok sorozatából igényesen felépített szerkezetté válni? Remélem, ehhez hasonló kérdések merülnek fel a KIF alkalmával és megtudjuk, mire ítéltetett a tiszta, választékos beszéd.

Kultika Irodalmi Fesztivál, 2015. április 20-22.

Program:  

Április 20. 
10.00–15.00 Pályázatok begyűjtése, értékelése, szakbizottsági munka.

Április 21. 
17.00 – A KIF megnyitója. Megnyitja Derzsi Ákos a Kultika Irodalmi Fesztivál főszervezője és Veres-Kovács Attila várad-olaszi lelkipásztor. 

Helyszín: Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ.

17.00 – Új nyelvi dimenziók a robbanó időben. Péntek János nyelvész, egyetemi tanár, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnökének előadása. 
Helyszín: Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ.

18.00 – A Nyelvhekkelés 3D-ben elnevezésű interaktív megpróbáltatás eredményhirdetése. Résztvevők: Zalder Éva, a Szent László Római Katolikus Teológiai Gimnázium igazgatója, Tóth Márta, az Ady Endre Líceum igazgatója, Szabó Zsuzsanna, a Lorántffy Zsuzsanna Református gimnázium igazgatója, dr.Pető Csilla tanfelügyelő.

Helyszín: Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ.

Április 22. 
17.00 – „Gondoltam fenét!'' – Jelek és jelrendszerek a költészetben és a világban. Fűzfa Balázs irodalomtörténész, a Nyugat-magyarországi egyetem docensének, a BÁR című társadalomtudományi folyóirat főszerkesztőjének előadása. Helyszín: Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ.

18.00 – Újmédia, újnyelv, újirodalom – a digitális kultúra és az olvasás paradoxonai. Orbán Jolán irodalomtörténész, egyetemi tanár előadása. Helyszín: Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ.

19.30 – Boros Mihály zongorista koncertje. Repertoáron Scarlatti, Mozart, Chopin, Liszt és Bartók művei. Helyszín: a Nagyváradi Állami Filharmónia.

Wagner Péter - Kalotaszeg

Tusrajzok sorozata a  kalotaszegi dombok lejtőiről mutatja be a települések fekvését, kalotaszegi falvak utcáin vezet végig, sikátorok házait fogja be, melyek közül majd mindegyik képen kirajzolódik a kalotaszegi templomok égbe szökkenő csúcsa, fiatornyaikkal és a négy égtáj felé mutató kilátóikkal.

A harmadik, kiállítással egybekötött bemutató: Bánfihunyad, Református Egyházközség gyülekezeti terme, 2015. március 22. vasárnap 11.00 órakor.

Négyes honvédek a Nagy Háborúban

Tudatában voltam annak, hogy a hadtörténészek, a hadszintérkutatók már feldolgozták ezt a témát. De könyvemben nem a négyes honvédek világháborúban való részvételének hadtörténeti megközelítésére törekedtem  – ez amúgy is a szakemberek feladata –, hanem arra, hogy a hadszíntéri események tömör összefoglalása mellett, elsősorban a korabeli sajtóanyagok felhasználásával párhuzamba állítsam a tűzvonalbeli és a hátországi eseményeket. (Péter I. Zoltán)

Érdekes és ugyanakkor szomorú olvasnivaló!

Az erkölcsök végső összeomlásáról szól ez a regény.

A közösségek felbomlásáról, és arról, hogy az egyénekre töredezett társadalmak végül felemésztik önmagukat. Az egyénből előtörnek a legnyersebb ösztönök, s ettől a pillanattól kezdve a saját magunk által tökéletesnek hitt világuk már semmitől sem védi meg őket. A regény egy árvaházban játszódik. Nem véletlenül. A biztosnak hitt, zárt környezetben félelmetes ösztönök készülnek kitörni. A Szent Szív katolikus árvaházban szinte luxus körülmények között élnek a különböző korú árvák. Fiúk és lányok. Pár apáca ügyel rájuk, a főnővér és egy idős pap. Úgy tűnik, az ideális környezet megteremti annak a lehetőségét, hogy a fiatalok a társadalomba viszonylag könnyen be tudnak majd illeszkedni. Ám a megszokott napi rítusok leple alatt, éjszakánként, egy szörnyű valóság még szörnyebb képei bontakoznak ki. Csak az öreg, önmagával és istenével kétségbeesetten perelő pap látja meg a felsejlő tragédiát. De senki nem hisz neki. Mert ez a világ tökéletesen megvéd mindenkit.

Nyelvművelés

A nyelvművelés célja  az, hogy a nyelvi közösség tagjait ennek az egységes, nyelvi eszményként számon tartott nyelvváltozatnak, az irodalmi nyelv szabályainak elsajátítására, helyes használatára buzdítsa. A nyelvművelés tehát nemcsak nyelvvédelem, elsősorban nem a nyelvi hibák, vétségek kimutatása, tiltó szabályok felállítása, hanem az anyanyelvi műveltség emelése, az anyanyelvi öntudat ébrentartása. A hangsúly az anyanyelv szellemének az elsajátításán van. A nyelvileg művelt ember nem csupán így vagy úgy, jól‑rosszul megérteti magát, hanem a nyelvet, gondolatokat, érzéseket, hangulatokat híven tolmácsoló hangszernek tekinti. Nemcsak a nyelvtudomány gondja ez, hanem az irodalomé is. Ez a gond irodalmi programokban többször is megfogalmazódott: a nyelv – kivált az irodalmi nyelv – nem pusztán hírközlő eszköz, hanem valamely történetileg kialakult etnikai közösség sajátos szellemiségének kifejlődése, lelki alkatának örök tükre; ezért a nemzeti nyelv fejlesztése, féltő ápolása és szenvedélyes pallérozása a legszebb írói feladat.

Udvardy Ignác

Életes fénykép, művészi fotográfia idézi meg a múlt század elejéről Udvardy Ignác alakját. Képzeletünk el is röpíti mindjárt a meditatív alkatú festőt esti kikapcsolódása helyére, a váradi EMKE kávéházba. Oda, arra a kultúrtörténeti forrásvidékre, ahol a huszadik századi modern magyar irodalom szárba szökkenő hajtása eredt. A Holnap-antológiát tervezgették itt, és az EMKE törzsasztalánál esténként ott lehetett látni Juhász Gyulát, Emőd Tamást, Dutka Ákost, Balázs Bélát, publicisták, festők társaságában. Merész elképzeléseikhez csatlakozott rövidesen a Párizsból hazafelé, Mindszentre tartó Ady Endre, megszakítva útját pályakezdése feledhetetlen városában, Váradon. Udvardy Ignác kevés szavú, hallgatag tanúja volt a társaság vitáinak. Dutka Ákos, a holnaposok későbbi krónika írója állt közel hozzá és Juhász Gyula – tanártársa a premontreiek gimnáziumában –, akivel gyakran együtt indulhattak ezekre az esti irodalmi szeánszokra. Föltünt itt velük a költőnek induló, majd a fényképészetet választó Miklós Jutka is. Dutka Ákos egyik versét ajánlotta Udvardynak, Magyar diák vasárnapja címmel, melynek kéziratát váradi ereklyéi között őrizte mindvégig a festő.

Demeter András a s(z)ínen

DEMETER ANDRÁS magyar színész húsz éve még csak 24 éves volt, amikor - Romániában pályázat útján először – a Temesvári Csiky Gergely Színház igazgatója lett. A mindenkori egyetemes színháztörténet legfiatalabb állami színdirektorának és a nemzetközi hírűvé vált Csepűrágó Fesztivál megalapítójának temesvári pályafutását ezen kívül is számos érdekesség jellemzi. Például három nyelven játszott Shakespeare-főszerepeket. Többek között, 10 évvel ezelőtt Claudiust a mára legendássá vált Hamlet előadásban.

Nyelvművelés

Egy-egy szó kapcsán vi­lá­gosság derül a nyelv és a valóság, a nyelv és a gondol­ko­dás kapcsolataira. Hogyan alakítjuk nyelvünket  a társadalmi va­ló­ság szükségleteihez. Miként bokrosodik egy szó népes családdá, hogyan növekedhet kifejező értéke újabb és újabb jelentésárnyalatokkal bővülve. Betekinthet az olvasó a szófej­tés, a szótörténet világába: nyomon kísérheti bizonyos szavak jelentésbeli és alaki változásait.

Emlékkönyv

,,...A legrégebbi emlékeim, amelyekre vissza tudok emlékezni, szorosan kapcslódnak az énekléshez. Ez volt a játékom! Ahogy visszaemlékszem, mindig énekeltem, ahogy Édesanyám mondja, még a bölcsőben is énekeltem."

Gyimes

„Wagner Pétert az a hátizsákos hullám hozta Erdélybe az 1960-70-es években, amely nagyon sok fiatalt vonzott erre Magyarországról. Csakhogy míg sokan nem is jöttek többé errefelé, Wagner Péter tarisznyájában ennél sokkal több volt: ő ugyanis tanulni jött ide, és úgy láttatja velünk szülőföldünket, ahogyan sokszor a rohanó autóból mi sem látjuk. Wagner Péter ugyanis faluról falura, városról városra járva felmegy egy-egy dombtetőre, ahonnan úgy szemléli a tájat, hogy tudja: szépet talál.” (H. Szabó Gyula)

Nyelvföldrajz

De mi is a nyelvföldrajz? Sajátos módszer, melynek segítségével a kutató a népi kultúra szókincséből összeállított kérdő-füzet segítségével a kérdésekre adott feleletek hangtani és alaki sajátosságainak figyelembe vételével állapítja meg a vizsgált terület nyelvjárását, és azt térképlapokon feltünteti. A térképlapokból összeállított nyelvatlasz pedig rendszerbe foglalja a különböző nyelvjáráscsoportokat, megteremti a nyelvjárástípusok összehasonlításának, valamint az adott nyelvjárás és az irodalmi nyelv viszonya tanulmányozásának lehetőségét