Báthory István Könyvtár Napja Szilágysomlyón

Pillanatképek a Báthory István Könyvtár Napja és a keretében rendezett Wagner Péter kiállítás valamint a nagyváradi Europrint könyvkiadó bemutatkozása kapcsán.

(https://www.facebook.com/BathoryIstvanAlapitvany)

Könyv és virág

Ha a „könyv” szót hallod, ugyebár a nyomtatott könyvre gondolsz? Tára minden tudásnak, melyet az emberiség hosszú élete folyamán felhalmozott. Foglalatja minden tételnek, törvénynek, rendeletnek, mely a közéletet ma vagy a múltban szabályozta. A legrégibb írók, éppúgy mint a legújabbak, nyomtatott kiadásokban állnak rendelkezésedre. így van ez közel ötszáz esztendő óta. (A KÖNYV TÖRTÉNETE ÍRTA FITZ JÓZSEF egyetemi könyvtáros, BUDAPEST, 1930)

Bármily titokban cselekszel is jót, virága évek múlva is fejedre hulldogál. (Gárdonyi Géza)

Kézműves könyvkötés, könyvrestaurálás

A könyvgyártás gépesítésével kezd teljesen feledésbe merülni a kézműves könyvkötés. Ezzel, a valamikor művészetnek tartott kézműves szakmával, az utóbbi időben csak kevés műhelyben találkozunk. Pedig hol is lehetne régi könyveket restaurálni vagy egyedi példányokat előállítani máshol mint egy könyvkötő műhelyben, ahol nem a gép precizitása hanem a könyvkötő mester kézügyessége a fontos. Szinte lehetetlen régi könyveket gépesítve restaurálni, hisz ahány munka annyi eset, annyi kihívás. Minden esetben az elvárás az, hogy a könyv megőrizze eredeti jellegét.

A nyomdai szakkifejezések szótárában olyan kötészeti címszavakat találunk mint aranymetszés, beakasztás, borítósarkítás, előzék, élmetszés, gömbölyített gerinc, kapitális oromszegő, kötészeti lemez, sapkázás és hasonlóak melyek a fiatal generációknak, az e-könyv vagy online olvasóknak nem mondanak semmit. Pedig meggyőződésünk, hogy előbb-utóbb a szép könyv visszakapja becsületét, újra elfoglalja méltó helyét a társadalomban és megcáfolja McLuhan pesszimista jövendölését.

A képen látható kötetek, A Fehér Dezső által szerkesztett Biharvármegye -Nagyvárad kultúrtörténete és öregdiákjainak emlékkönyve 1933-1937, most megjelent reprint kiadványok, kézi kötéssel készültek és több hetes munka után raklapon várnak a csomagolásra, kiszállításra és új tulajdonosaikra.

Több mint egy emlékkönyv...

Az Ady Endre Emlékmúzeumban vasárnap délután zajlott esemény programfelelőse a házigazda intézmény mellett- melynek vezetője, Imre Zoltán röviden köszöntötte az érdeklődőket-, a Várad kulturális folyóirat és az RMDSZ Bihar megyei szervezete által alapított Szacsvay Akadémia volt. A rendezvény első felében Szűcs László főszerkesztő és Szilágyi Aladár közíró díjazta azokat a szerzőket, akik helyezéseket értek el a Várad folyóirat utóbbi által kezdeményezett, A tudományok kertje címmel meghirdetett pályázatán...

...A Fehér Dezső által szerkesztett Biharvármegye -Nagyvárad kultúrtörténete és öregdiákjainak emlékkönyve 1933-1937, most megjelent reprint kiadvány előszavát jegyző Kormányos László történelemtanár többek közt arra hívta fel a figyelmet, hogy a kötetben Fehér Dezső által leírtak tulajdonképpen tükörképei annak, hogy milyen változásokat hozott Trianon a váradi magyarság és zsidóság életében, hogyan viszonyultak és alkalmazkodtak a kialakult új helyzethez... .

...Bár a könyvben erről már nem esik szó, tragikus vonása a város 20. századi történelmének, hogy ennek ellenére az említett zsidó származású személyiségek több mint 60 százaléka Auschwitzban halt meg 1944-ben. A könyvbemutató végén az Europrint kiadó és nyomda vezetője, Derzsi Ákos beszélt a nyomtatás érdekes kihívásairól.

Ciucur Losonczi Antonius

Adalékok Siter történetéhez

A szervező Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság részéről Dovin Irma köszöntötte a sok érdeklődőt a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében. A házigazda várad-olaszi református egyházközség képviseletében Veres Kovács Attila lelkipásztor hangsúlyozta: a Lorántffy központ felavatása óta a szakralitás és a kultúra olyan otthona, ahol szívesen látják felekezettől és ideológiai állásponttól függetlenül mindazokat, akik az emberséget szolgálják. Hozzátette: ez az újabb könyvajándék a jövőnek reménységgel tölt el, hogy a Gutenberg-galaxist egyelőre nem kell eltemetni.
Gazdag hagyaték
A Partiumi füzetek sorozat 82. kiadványaként Dukrét Géza tollából megjelent Adalékok Siter történetéhez című könyvet ismertető Kupán Árpád helytörténész azt emelte ki, hogy a jól szerkesztett kötet hitelesen és részletgazdagon mutatja be azokat a történelmi, demográfiai, oktatási, közigazgatási és egészségügyi változásokat, melyek sajnos nem mindig vitték előbbre jobb irányba a falu lakosainak sorsát. Dukrét Géza azonban tanárként, illetve iskolaigazgatóként ember tudott maradni az embertelen viszonyok közepette, sőt neki köszönhetően korszerűbb lett az oktatás, megújult az iskola. Külön kiemelést érdemelnek a könyv azon részei, melyek az általa utolsó pillanatban megmentett gazdag szellemi és tárgyi néprajzi hagyatékot, a különféle szokásokat foglalják össze, valamint az értékes képek, ábrák is, illetve figyelmet érdemel még a református templomról szóló tanulmány, mely Emődi Tamás és Lángi József munkája.
Emlékezés
A kiadó Europrint részéről Derzsi Ákos mondott méltató szavakat, majd Dukrét Géza idézte fel a múltat. Többek közt arra emlékezett vissza, hogy 1965-ben lett kinevezve Siterbe földrajz-biológia tanárnak. 1969-ben kezdett el diákjaival népi eszközöket gyűjteni a faluban, s 1970-ben össze is állt egy kis néprajzi múzeum az egyik osztályteremben, melyet azonban 1971 végén fel kellett számoljon. Hogy ne dobja ki a tárgyakat, inkább hazavitte, s mára ezek száma meghaladja az 1600-at. 1972-től elkezdte szisztematikusan járni a falut, illetve az egész országban gyűjtött. 1984-ben készül el első tanulmánya Az ülőrokka vagy gyalogrokka és a vele kapcsolatos szokások a bihari Siteren címmel. Szintén valamikor a nyolcvanas években a néptanácsok utasítást kaptak, hogy össze kell állítani minden falu történetét. Siterét a szomszédos sitervölgyi iskola történelem szakos igazgatója írta meg, aki azt állította, hogy a református templomot a törökök építették. Ezen felháborodva elhatározta, hogy összeállítja ő a falu történetét. Első lépésként Sámi Mihály helyi lelkésszel beszélt, majd tanulmányozta Bunyitay Vince művét is, illetve történelmi adatokat is gyűjtött.
Ciucur Losonczi Antonius

Wagner Péter képzőművész a nagyváradi Tibor Ernő Galériában

Wagner Péter alkotásaival már több alkalommal is találkozhatott a váradi közönség. Ezúttal Tavasz címmel nyílt meg egyéni tárlata a nagyváradi Tibor Ernő Galériában (TEG), a XXIV. Festum Varadinum rendezvénysorozat keretében. A kiállított munkák Erdély különböző tájegységeit, falvait mutatják be tavaszi öltözetben. A szerda délután kiállítás megnyitóján Széll Kató, a TEG titkára köszöntötte a megjelenteket, majd Holló Barna képzőművész, egyetemi tanár méltatta a kiállított színes grafikákat, amelyek Erdély különböző tájait, templomait és házait örökítik meg. Mint elmondta Wagner Péter már a 70-es évektől járja Erdély vidékeit és más országok tájait, a barangolások során pedig a helyszínen készíti el a képeket. Néhány éve a fekete-fehér grafikák mellett Wagner Péter színes grafikákat is készít, a színhasználat az adott tájak jellegzetességét adják vissza. Holló Barna végezetül hozzáfűzte, hogy az alkotónak ki kellene lépnie a megszokott szerkezetből és meg kellene próbálkoznia a nagyobb méretű képek készítésével is.

Grafikai album

Wagner Péter az alkalmon megköszönte, hogy ismét kiállíthatja munkáit a TEG-ben, ugyanakkor Holló Barna javaslatára válaszolva elmondta, hogy elsősorban azért ekkorák a képek, mivel mindegyik a helyszínen készült, továbbá még nem érzi, hogy eljött annak a pillanata, hogy nagyobb grafikákat készítsen. A tárlatmegnyitón Derzsi Ákos az Europrint Kiadó igazgatója bemutatta Wagner Péter Kalotaszeg című grafikai albumát. Mint elmondta, Wagner Péternek összesen öt hasonló albuma jelent már meg, mindegyik Erdély egy-egy tájegységét mutatja be. A tárlatmegnyitón közreműködött Gavrucza Tibor nyugalmazott lelkész, aki egy Számadó Ernő verset olvasott fel, Baranyi Tünde, aki népdalt énekelt, valamint a Stadler Klarinét Együttes.

P. Nagy Noémi