2018. július 30., hétfő

Könyvbemutató Nyárádszeredában

A havasok alján, Vármezőnél eredő Nyárád – mely Orbán Balázs szerint a legszé-kelyebb folyó, hiszen erede-tétől a Marosba ömléséig a Székelyföldön marad – szép-séges, szelíd és változatos tájon, falvak sűrű láncolatán és gondosan megművelt földeken halad keresztül. Ezt a vidéket nem annyira néprajzi jellegzetességei, mint inkább karaktere, többé-kevésbé egységesnek mond-ható etnikai képe teszi egységgé. Történetileg vár-megyei és székely széki területek kerültek a kiegyezés utáni megyei közigazgatás alá, s mára már az együvé tartozást megerősíti a völgy (s mellékvölgyei) viszonylagos zártsága, a noha alacsony, de mégis érezhető dombvonulatok, melyek a Székelyföld határos területeitől, s főképpen a Maros völgyének heves lüktetésétől elzárják. Három részre szokás tagolni, Alsó-, Középső- és Felső- Nyárád mentére (ezek kijelölése Orbán Balázstól származik). A három tájegység dom-borzatának és ezáltal gazdaságának, karakterében eltér egymástól, mégis – éppen a folyóvölgy és a középen fekvő vásáros hely, Nyárádszereda szervező erejének köszönhetően – gazdasági és társadalmi egységet képez.Az épített örökség javát napjainkra már a templomok adják, a falvak képe (főleg a forgalmasabb főút melletti települése- ken) alig-alig tartalmaz megmaradt régi házakat. Ám a telepü- léskép szinte végig földszintes maradt (ami talán a megélhetés nehézségét mu-tatja) és a félreeső falvakban szép 19. száza- di épületeket találunk, néhol – mint például Nyomáton – akár egységes utcaképet is. Itt kell megemlítenünk az egész Nyárádmente legszebb, legegységesebb, legszeretetreméltóbb – és legelhagyatottabb – faluját, Kendőt, ahol az idő szinte megállt, a fatornyos templom körül, s a kicsi utcákban álló dülöngélő kapuk és kerítésektől őrzött házak között.A templomok nagyobb része a 18–19. században épült. Ugyanakkor a Nyárád középső és fölső folyása mentén (a hadak útjától távolabb) szépséges, büszke középkori templomok állnak, elfoglalván a messzire néző dombtetőket, mint Berekeresztúron, Szentgericén, Szentlászlón, Szentimrén, vagy éppen Szentannán.Járjuk tehát végig a Nyárád mente falvait és tájait Orbán Balázs nyomában a Marostól a forrásvidékig a történelmi, az irodalmi és a tárgyi – elsősorban az épített – örökség számbavételével! 



 


2018. május 29., kedd

Kabaré a Holnap városában

A kabaré nagyváradi gyökereiről szóló Kabaré a Holnap városában című nemrég megjelent kötetet mutatták be péntek délután a Városi Művelődési Házban. A tervek szerint kabarésorozat indul.
„Ez a város körül sáros, / szőlő- dombokkal határos / éjjel meszsze fénysugáros, / voltam benne nőkkel páros” – hangzott mintegy bevezetőként Emőd Tamás Váradról szóló verse, Kardos M. Róbert Jászai Mari-díjas színművész előadásában, majd Sorbán Attila író, az est házigazdája mutatta be Nemlaha Györgyöt, a kötet szerkesztőjét, „aki tudja, hogy kerül a kabaré az asztalra”, s Derzsi Ákost, az Europrint kiadó vezetőjét, aki nem mosolygott jobban, mint amenynyire a kiadók szoktak, s aki később visszaemlékezett azokra az időkre, amikor Kolozsvárról a Bükkbe kellett menniük, ha meg akartak nézni egy fontos focimeccset, amit a Magyar Televízió közvetített, vagy egy rádiókabarét akartak meghallgatni. „Két Szokol-rádiót vittünk fel, nehogy lemaradjunk a műsorról” – mondta Derzsi Ákos, aki akkoriban nagyon irigyelte a váradiakat, mivel itt lehetett nézni a magyar adást és a kabarénak is volt hagyománya. Amikor Váradra jött, úgy érezte, még sincs itt az a vidám hangulat, amire számított. De mivel „nem lehet, hogy ennyire ellaposodjon a helyzet”, folytatni szeretnék a kabaré előadásokat, egy hétnyolc részes sorozatot terveznek, s remélik, hogy a közönség szeretettel fogadja majd. A későbbiek során Sorbán Attilától megtudtuk: ehhez egy olyan, minőségi helyszínt szeretnének találni, ahol meg tudják teremteni az egykori kabarék hangulatát. A tervek szerint a sorozat minden előadásának anyagáról könyv is megjelenik majd. 
A későbbiek során Nemlaha György visszaemlékezett arra, milyen volt, amikor a Pestre látogatóba érkezett román külügyminiszternek kellett fordítania Hofi-kabarét, s mesélt a váradi kabaré kezdeteiről is – többek között arról, hogyan is keletkezett Váradon annak idején a kabaré, szinte „a semmiből”. A nézők megtudhatták, hogyan nyitotta meg Kondor Ernő 1907-ben a Bonbonniere-t a Sas palotában, milyen műsorokkal várták a közönséget; miután első körben nem voltak elég sikeresek a kabarék, a „ literátus igényű színészifjú” esténként novellákat akart felolvasni a színvonal emeléseként; a jelenlévők megtudhatták, hogyan vált ennek nyomán Nagy Endre a véletlenek egybeesésének és saját találékonyságának köszönhetően egyetlen, elsöprő sikerű est nyomán a konferanszié megteremtőjévé (erről a kötetben bővebben is szó esik). A jelenlévők profi és műkedvelők köreiből kikerült színészekről, valamint a kor kabaré-szövegíróiról is megtudhattak egyet s mást, történetek, anekdoták hangzottak el többek között Salamon Béláról, Lórincz Miklósról. 
A történetek között Molnár Júlia és Kardos M. Róbert színművészek az adott szerzők vidám jeleneteiből adtak elő, ezek egyúttal a könyvben is szerepelnek. Az előadást nagy tapssal díjazta a közönség, majd a jelenlévőknek alkalmuk volt meg is vásárolni a kötetet. Az Europrint gondozásában napvilágot látott kötet megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap, a Communitas Alapítvány és az RMDSZ támogatta. Sokan voltak kíváncsiak a Városi Művelődési Házban rendezett eseményre. 

Forrás: BN, 2018.05.29, Fotó: Dudás Levente






2018. május 27., vasárnap

Mesék Biharországból


„Mesék Biharországból” - ezzel a címmel tartottak könyvbemutatót és kiállítás megnyitót a Mozi Galériában 2018. május 22-én, Berettyóújfaluban.
A kötetet Bihari Csaba író és Rácz Anikó illusztrátor készítette. A könyv folytatása egy 2016-ban bemutatott könyvnek, amelyet Falusi Mesék címmel ismerhet a közönség. Mindkét kötet a nagyváradi Europrint kiadó gondozásában jelent meg.
A bemutatón részt vett a kiadó igazgatója, Derzsi Judit aki a mesék és a meseolvasás fontosságát emelte ki, nélkülönözhetelen tevékenységként az oktatásban.


2018. május 16., szerda

Váradra érkezik a Kabaré!

A legnehezebb könnyű műfaj, a kabaré váradi gyökereiről jelent meg egy igen figyelemre méltó, hiánypótló könyv Nemlaha György előszavával és szerkesztésében, az Europrint kiadó gondozásában. E rendkívül érdekes kabarétörténeti kötet bemutatójára május 25-én 17.00 órától kerül sor, a Városi Művelődési Házban(Regele Ferdinand tér 4 szám ). Nemlaha György, Derzsi Ákos, a kiadó tulajdonosa, Molnár Júlia színművész, és Kardos M. Róbert Jászai Mari díjas színművész szeretettel vár mindenkit, aki emlékszik még arra, milyen is a nevetés. A bemutató házigazdája Sorbán Attila író. 

2018. március 13., kedd

Máthé Kriszta - Apróka eszponka

A falu mai nyelvi világa, amelybe Máthé Kriszta belekerült, két nyelv legalább öt egymásba folyó változatából áll: a román köznyelvből és a helyi román nyelvjárásból, az archaikus magyar nyelvjárásból, valamint a székelyből (amelyet maga Kriszta is anyanyelvjárásaként használ) és a közmagyarból. A mindennapokban ezeknek nincsenek pontos határaik, itt nincs külső norma, a helybeliek tudják, kivel hogyan kell, hogyan illik beszélni. Emiatt értelmetlenné válik a nyelvtisztaság vagy a közös mérce alapján meghatározott nyelvhelyesség. Itt az emberi természetesség az uralkodó, az a természetesség, amelyben benne van a nyelvi hagyomány, az egyik nyelvből a másikba való átlépés állandó lehetősége, benne vannak az emberi érzelmek és kapcsolatok. A magyarórákkal mégis az a Máthé Kriszta által sem titkolt szándék, hogy a közösség eredeti nyelvét már-már elhagyó gyermekek újra birtokba vehessék a családjaikban még használt helyi nyelvmaradékot és a magyar közös változatát. Az anyanyelvüket.
Máthé Kriszta munkáját és szövegeit az teszi hitelessé, hogy a frumószai életét nem missziónak tekinti, hanem természetes emberi létnek. Azt érezteti az olvasóval, hogy ő mindig többet tanul a gyermekektől, az idősektől, a közösségtől, mint amennyivel ő gazdagíthatja őket. El is kell hinnünk neki, hiszen az igazi tanító, az igazi tanár mindig ezt érezheti, és be is vallhatja. Ez az ő életének a jutalma. Nincs retorika, nincsenek kánonok, az élet van, az emberi értékek vannak, a lélek befogadó és kiáramló rezdülései. A mondatról írta valahol Karácsony Sándor, hogy abban az alany a világra vonatkozik, az állítmány az életre. Ebben a frumószai létben és az itteni nyelvi világban, a szövegekben és a mondatokban megvan a helyi változó világ lenyomata, és bennük van az élet sokféle fordulata, az emberi sorsok. És ezek mind a szerző saját életének részeivé válnak.

Péntek János és Tóth Attila (részlet az előszóból)