Megjelent: Joó Julianna Pleidell János élete és munkássága

Pleidell János 1915. október 11-én született a felvidéki Hontfüzes-gyarmaton. 1935-ben a prágai Károly Egyetem építészeti tanszékének rajz fakultásán tanult, mestere O. Blažiček, majd 1938-ban a párizsi Julian Akadémia ösztöndíjasa lett. 1938-1940 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, Aba Novák Vilmos növendékekét, az akadémia kitüntető érmével végzett és szerzett rajztanári oklevelet. Művészetéről így írt Kratochwill Mimi művészettörténész a mester 90. születésnapja alkalmából: "A teremtő művésznek a nagy egésszel, a természeten túli egyetemessel létrejött harmónia jellemzi. Képein csend van, megállt az idő. Tájképein vallásos és bibliai jeleneteket jelenít meg. Emberábrázolásában a klasszicitás hűvösségét követi, karakterábrázolása a groteszk felé hajlik. (…) A belső tájat festi, a látvány igézetét: a páradús levegőt, a ragyogó, szétáradó napfényt, a fényében fürdő tárgyakat, a lebegő vízi tündérek táncát, a pasztellszínek finom árnyalataival."
- 26 festmény a Takács Galéria gyüjteményéből!  
www.takacsgaleria.hu

Megjelent Jakobovits Miklós Képtárgyak című albuma

Jakobovits Miklós művészetében új korszak kezdődik a nyolcvanas években. Az ide vezető úton művészete találkozik a kor minimalista tendenciáival, a monokróm festészettel, de az új képek egyik legfontosabb vonása a reliefszerű kialakítás lesz, a vakolt felületek előtérbe kerülése, a festészet határait már-már átlépő, erősen plasztikus megjelenítés.
Képzeletét éppúgy megragadják a művészettörténeti múlt nagy építészeti motívumai, az antik vagy a perzsa emlékek, mint a porladó vakolatú falak vagy a hétköznapi tárgyak. Ez utóbbiak közül emelkedik ki és válik kedvelt motívumává a bádogvödör, illetve a bádogból készült különböző tárgyak. (...) A művész „aranycsináló” tevékenysége révén megmenti őket a pusztulástól, új életet lehel a rozsdásodó, elenyésző vékony fémlapokba. Jakobovits érzékenyen közelíti meg a más számára csupán hulladékot jelentő tárgyakat, és mindig úgy alakítja át, úgy építi be őket képeibe, hogy a művészi metamorfózis során ne veszítsék el teljesen eredeti mivoltukat, őrizzenek meg valamit eredeti formájukból.

NAGY T. KATALIN