Több mint egy emlékkönyv...

Az Ady Endre Emlékmúzeumban vasárnap délután zajlott esemény programfelelőse a házigazda intézmény mellett- melynek vezetője, Imre Zoltán röviden köszöntötte az érdeklődőket-, a Várad kulturális folyóirat és az RMDSZ Bihar megyei szervezete által alapított Szacsvay Akadémia volt. A rendezvény első felében Szűcs László főszerkesztő és Szilágyi Aladár közíró díjazta azokat a szerzőket, akik helyezéseket értek el a Várad folyóirat utóbbi által kezdeményezett, A tudományok kertje címmel meghirdetett pályázatán...

...A Fehér Dezső által szerkesztett Biharvármegye -Nagyvárad kultúrtörténete és öregdiákjainak emlékkönyve 1933-1937, most megjelent reprint kiadvány előszavát jegyző Kormányos László történelemtanár többek közt arra hívta fel a figyelmet, hogy a kötetben Fehér Dezső által leírtak tulajdonképpen tükörképei annak, hogy milyen változásokat hozott Trianon a váradi magyarság és zsidóság életében, hogyan viszonyultak és alkalmazkodtak a kialakult új helyzethez... .

...Bár a könyvben erről már nem esik szó, tragikus vonása a város 20. századi történelmének, hogy ennek ellenére az említett zsidó származású személyiségek több mint 60 százaléka Auschwitzban halt meg 1944-ben. A könyvbemutató végén az Europrint kiadó és nyomda vezetője, Derzsi Ákos beszélt a nyomtatás érdekes kihívásairól.

Ciucur Losonczi Antonius

Adalékok Siter történetéhez

A szervező Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság részéről Dovin Irma köszöntötte a sok érdeklődőt a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében. A házigazda várad-olaszi református egyházközség képviseletében Veres Kovács Attila lelkipásztor hangsúlyozta: a Lorántffy központ felavatása óta a szakralitás és a kultúra olyan otthona, ahol szívesen látják felekezettől és ideológiai állásponttól függetlenül mindazokat, akik az emberséget szolgálják. Hozzátette: ez az újabb könyvajándék a jövőnek reménységgel tölt el, hogy a Gutenberg-galaxist egyelőre nem kell eltemetni.
Gazdag hagyaték
A Partiumi füzetek sorozat 82. kiadványaként Dukrét Géza tollából megjelent Adalékok Siter történetéhez című könyvet ismertető Kupán Árpád helytörténész azt emelte ki, hogy a jól szerkesztett kötet hitelesen és részletgazdagon mutatja be azokat a történelmi, demográfiai, oktatási, közigazgatási és egészségügyi változásokat, melyek sajnos nem mindig vitték előbbre jobb irányba a falu lakosainak sorsát. Dukrét Géza azonban tanárként, illetve iskolaigazgatóként ember tudott maradni az embertelen viszonyok közepette, sőt neki köszönhetően korszerűbb lett az oktatás, megújult az iskola. Külön kiemelést érdemelnek a könyv azon részei, melyek az általa utolsó pillanatban megmentett gazdag szellemi és tárgyi néprajzi hagyatékot, a különféle szokásokat foglalják össze, valamint az értékes képek, ábrák is, illetve figyelmet érdemel még a református templomról szóló tanulmány, mely Emődi Tamás és Lángi József munkája.
Emlékezés
A kiadó Europrint részéről Derzsi Ákos mondott méltató szavakat, majd Dukrét Géza idézte fel a múltat. Többek közt arra emlékezett vissza, hogy 1965-ben lett kinevezve Siterbe földrajz-biológia tanárnak. 1969-ben kezdett el diákjaival népi eszközöket gyűjteni a faluban, s 1970-ben össze is állt egy kis néprajzi múzeum az egyik osztályteremben, melyet azonban 1971 végén fel kellett számoljon. Hogy ne dobja ki a tárgyakat, inkább hazavitte, s mára ezek száma meghaladja az 1600-at. 1972-től elkezdte szisztematikusan járni a falut, illetve az egész országban gyűjtött. 1984-ben készül el első tanulmánya Az ülőrokka vagy gyalogrokka és a vele kapcsolatos szokások a bihari Siteren címmel. Szintén valamikor a nyolcvanas években a néptanácsok utasítást kaptak, hogy össze kell állítani minden falu történetét. Siterét a szomszédos sitervölgyi iskola történelem szakos igazgatója írta meg, aki azt állította, hogy a református templomot a törökök építették. Ezen felháborodva elhatározta, hogy összeállítja ő a falu történetét. Első lépésként Sámi Mihály helyi lelkésszel beszélt, majd tanulmányozta Bunyitay Vince művét is, illetve történelmi adatokat is gyűjtött.
Ciucur Losonczi Antonius

Wagner Péter képzőművész a nagyváradi Tibor Ernő Galériában

Wagner Péter alkotásaival már több alkalommal is találkozhatott a váradi közönség. Ezúttal Tavasz címmel nyílt meg egyéni tárlata a nagyváradi Tibor Ernő Galériában (TEG), a XXIV. Festum Varadinum rendezvénysorozat keretében. A kiállított munkák Erdély különböző tájegységeit, falvait mutatják be tavaszi öltözetben. A szerda délután kiállítás megnyitóján Széll Kató, a TEG titkára köszöntötte a megjelenteket, majd Holló Barna képzőművész, egyetemi tanár méltatta a kiállított színes grafikákat, amelyek Erdély különböző tájait, templomait és házait örökítik meg. Mint elmondta Wagner Péter már a 70-es évektől járja Erdély vidékeit és más országok tájait, a barangolások során pedig a helyszínen készíti el a képeket. Néhány éve a fekete-fehér grafikák mellett Wagner Péter színes grafikákat is készít, a színhasználat az adott tájak jellegzetességét adják vissza. Holló Barna végezetül hozzáfűzte, hogy az alkotónak ki kellene lépnie a megszokott szerkezetből és meg kellene próbálkoznia a nagyobb méretű képek készítésével is.

Grafikai album

Wagner Péter az alkalmon megköszönte, hogy ismét kiállíthatja munkáit a TEG-ben, ugyanakkor Holló Barna javaslatára válaszolva elmondta, hogy elsősorban azért ekkorák a képek, mivel mindegyik a helyszínen készült, továbbá még nem érzi, hogy eljött annak a pillanata, hogy nagyobb grafikákat készítsen. A tárlatmegnyitón Derzsi Ákos az Europrint Kiadó igazgatója bemutatta Wagner Péter Kalotaszeg című grafikai albumát. Mint elmondta, Wagner Péternek összesen öt hasonló albuma jelent már meg, mindegyik Erdély egy-egy tájegységét mutatja be. A tárlatmegnyitón közreműködött Gavrucza Tibor nyugalmazott lelkész, aki egy Számadó Ernő verset olvasott fel, Baranyi Tünde, aki népdalt énekelt, valamint a Stadler Klarinét Együttes.

P. Nagy Noémi