Aki ezt a könyvet elolvassa, azt a kézzelfogható megállapítást szűrheti le belőle, hogy ez nem csupán a zsidóság elleni elképzelhetetlen hajsza történelmi dokumentuma, amelynek beláthatatlan jövendő időkre elriasztó példa gyanánt kell szolgálnia, hanem az a vadállati kegyetlenség, amely a sötét emlékű fasizmust jellemezte, és vele együtt a német haláltáborokat létesítette, nem csupán zsidó-, hanem éppoly keresztény-, mint zsidóügy, mert hiszen a fasiszták keresztényeket is éppen úgy üldöztek és halállágerekben kínoztak halálra, mint zsidókat. Ez hát nem zsidó-, de nem is keresztény-úgy, ez egész Európa, sőt az egész földkerekség minden kultúremberének ügye, amelyet ily történelmi dokumentumok segítségével lehet csak megismerni, és talán örök időkre felszámolni.

Ez a könyv, azonkívül, hogy történelmi dokumentum, az apai szeretet himnusza is. Szinte első lapjától az utolsóig végigvonul rajta a fia életét féltő, azért aggódó, és fiáért saját életét is feláldozni kész apa végtelen szeretete, amely valóban csodákat művelt, és minden akadályon át győzedelmeskedő, mérhetetlen, szinte csodatevő akaraterőt jelent.

Ez a könyv voltaképpen egyéni élmények tükörképe, de ugyanakkor kaleidoszkópja azoknak a kisebb-nagyobb, szörnyűbb vagy kevésbé szörnyű eseményeknek, amelyek úgy, még a rettenetes testi és lelki szenvedések között is élesen figyelő ember és nem utolsó sorban: tehetséges elbeszélő meglátásainak prizmáján keresztül, bár nem csillogó, hanem sötét, sőt fekete színek tömegével váltakoznak lelki szemeink előtt, és amelyek hol borzadállyal, hol meg az emberi gyarlóság fölötti felháborodással vagy éppen megvetéssel töltenek el bennünket. Ismétlem: egy ember élményeinek visszfénye ez a könyv, de ezek az az elbeszélő meglátásainak színein, realitásain keresztül mégsem egy ember egyéni ügyének mutatkoznak, hanem egy egész – hála az Égnek, elég rövid – korszak sötétségére vetnek világosságot, és ez a könyv ezzel mindenki könyvévé magasztosul.

Jóllehet ez a könyv a maga nemében nem a legelső, hiszen már több kötet jelent meg a németországi halállágerek borzalmairól, de ily könyv, amely ily részletes és szigorú tárgyilagossággal, és az átélt események természete folytán ily izgalmas érdekességgel tárgyalná a gettózások, deportálások és haláltáborok szörnyű történelmét, még nem került kézbe, és állíthatom, ez a könyv mint történelmi dokumentum ebben a vonatkozásban is messze felülmúlja a hasonló tárgyú kiadványokat.

De különben is az a tény, hogy a könyv Váradról indult ki, onnan, ahol az akkori egész Magyarországon legrettenetesebb volt a zsidóüldözés, a gettózás, és ahol a szerző ezt a könyvet megírta, megkülönböztetett érdekességet kölcsönöz ennek a nagy történelmi munkának és éppen ezért, különösen a váradiak számára, felbecsülhetetlen értéket jelent.

A könyv oly meglátásokat tartalmaz és három, németországi haláltábor életét oly világos és tiszta egyszerűséggel tárgyalja, és annyira filmszerűen vetíti elénk, hogy olvastán valósággal bele tudjuk képzelni magunkat a borzalmakba és szinte ismerőssé válnak szereplői, ismerőssé a táj, a vidék, ahol az események lejátszódtak, amelyeket oly élesen tud érzékeltetni a jó elbeszélő szerző.

A könyv megjelenését mindnyájan csak örömmel és szeretettel üdvözölhetjük, és amikor Horvát Ernő útjára bocsátja, meggyőződésünk, jóval felül fog emelkedni még azon a sikeren is, amelyet talán maga Horvát Ernő sem mert hozzáfűzni.

Nagyvárad, 1947 Ötvös Béla

 

 

A mindennapi élet eseményeinek hivatott krónikása a napi sajtó. Az újság, a hírlap az, amely az életben előforduló kis és nagy dolgokat, derűs vagy szomorú eseményeket, az Élet által írt vígjátékokat vagy drámákat a jövő számára – úgynevezett gyors hírszolgáltatással – megörökíti. Az újságíró az Élet íródeákja, aki tulajdonképpen a közönség szolgálatában áll. A közönségnek dolgozik, a közönségnek ír és ő a számontartója a közönség körében az Élet követelményei szerint előforduló eseményeknek. És minthogy az Életben előforduló minden esemény saját körünkből való, mindnyájunkat érdekel. Nincs a világon olyan história, amely valamennyire, kisebb vagy nagyobb mértékben, közelről vagy távolról, keletkezésében, esetleg kihatásaiban vagy következményeiben ne érintene bennünket. Hiszen, ha a fájdalom gyakorta megismétlődő, az Élet törvényei szerint elmaradhatatlan drámai esemény, vagy a – bizony – ritkább derűs események között egyszer-egyszer egy, koncepciójában nagyobb és nevezetesebb, meg idegeinkre inkább ható história kerül az újságíró tollára, legyen az bármilyen természetű, a közönség körében napokig élénk beszéd tárgyát képezi. Ez onnan van, hogy a mindennapi életben előforduló események iránt az emberi lélek szinte mágnetikus fogékonysággal bír. Így van aztán, hogy ami történik az Életben, az mindnyájunk eseménye.

Az újságíró pedig feljegyzi a történt eseményeket, számot ad róluk az ő közönségének. Csakhogy a napi sajtó, illetve az újság csak huszonnégy-huszonnégy óráig él. Akkor új nap következik és minden új napnak megvan a maga újságja.

Az előző nap újságja másnapra már régi használt papírrá lesz. Nagyon ritka hely az, ahol a lapokat gondosan megőrzik évről évre, ellenben az általános úzus az, hogy mihelyt megérkezett a friss lap, az előző napilapot nem vesszük többé kezünkbe, ha csak direkt megőrzésre félre nem tettük. Így aztán azok az események, amelyeket az újságíró, mint hű krónikás, megörökíteni akar újságja hasábjain, az elmúlásba, pusztulásba vesznek. Szebbnél szebb históriák, derűs vagy szomorú, vidám vagy drámai epizódokra borul rá ilyenformán a feledés szürke fátyola. Pedig hány olyan história fordul elő az életben, amelynek mint kimagasló és érdekes eseménynek nem szabad huszonnégy óra elmúlta után a múlt ködébe vesznie, amelynek élnie kell a rohanó új idők folyamán is.

Ez a könyv, amelyet Krónikák könyve címmel most kiadok, ezt a célt szolgálja. A nagyváradi újságírói működésem eddigi hat esztendeje alatt előfordult és általam megírt nagy eseményeket összegyűjtöttem és könyv alakban kiadom. Az olvasó könyvemben sok-sok ismerős névvel fog találkozni. Hat esztendő krónikáit adom át a holnapnak, a jövőnek, hat esztendő históriáiról lebbentem fel könyvemmel a feledés fátyolát, és célom, hogy ha a kedves olvasó kezébe veszi könyvemet, pár órára újból maga előtt láthassa a múltat, emlékezzék azokra a szomorú vagy vidám eseményekre, amelyeknek emléke az elmúlt idővel együtt egyre jobban elmarad mögöttünk.

Amikor e könyvemet a közönség felé nyújtom, az a meggyőződésem, hogy egy mulaszthatatlan kötelességnek teszek eleget, olyannak, amellyel a közönség megértését is bizonnyal megtalálom. És hiszem, hogy a közönség, amelynek én immár közel tizennégy esztendő óta írom hűségesen a napi krónikákat, és amely eddig szeretettel fogadta írásaimat, most is szívesen fogadja új könyvemet, a Krónikák könyvét.

Nagyvárad, 1920. január hóban. Ötvös Béla

Szeretem ezt a csodálatos nyelvet, avagy Murádin László köszöntése

Kilencven esztendőt tölt vasárnap az erdélyi magyar nyelvművelés doyenje, Murádin László nyelvész. Szerteágazó nyelvészi és nyelvművelői munkásságát Komoróczy György méltatja.

A címül választott mondat az erdélyi magyar nyelvművelés jelesével, Murádin László kolozsvári nyelvésszel készült beszél-getésben hangzott el a következőképpen: „Bár a nyelvi vétségeket időnként magam is szóvá teszem, de vallom, hogy nem ez a súlypontja a nyelvápolásnak, a helyes nyelvhasználatra buzdító munkának. Felfogásom egyszerű: szeretem anyanyelvemet, ezt a minden előttem élt magyarnak drága örökségét, ezt a minden utánam jövő magyarra átszármaztatandó csodálatos nyelvet. Kötelességemnek érzem szerkezetének megismertetését, a nyelvi műveltség emelését. Csakis a nyelvi műveltség emelése vezethet a helyes magyarság szabályainak betartásához.” Veleszületett adottságának köszönhető, hogy tudományos és tudomány-népszerűsítő munkásságát nem olyan rég, 88 évesen hagyta abba. 2020. november 29-én 90. születésnapja alkalmából köszöntjük Őt: pályatársai, olvasói, barátai. Isten éltesse sokáig! Valahányszor nyilatkozott e sorok írójának, óhaját is megfogalmazta: „Szeretném, ha a Hargita Népében írnád, mert akkor Csíkszépvízen is elolvassák.”

Az aranyosszéki Harasztoson pedagóguscsaládban született és nevelkedett Murádin Lászlót érettségi után az irodalom szeretete vitte a kolozsvári Bolyai Egyetem magyar szakára. Visszaemlékezése szerint az 1950-es évek elején az irodalomtörténet csupa ideológiai eszmefuttatás volt, ezért számára üdítően hatott a nyelvtudomány száraz adatszerűsége. Nyelvészeti érdeklődését a múlt század egyik legjelesebb nyelvtudósa, Szabó T. Attila keltette fel. Amint a tanítvány mondta: Szabó professzor imponáló anyagismerete felvillantotta a nyelvnek az adatokból kibomló csodálatos világát. 

A nyelvművelés iránti vonzalmának kialakulásában Kosztolányi Dezső Erős várunk a nyelv című, nyelvművelő írásokból összeállított kötete játszott fontos szerepet. Diplomaszerzés után tanársegéd Kolozsváron a Bolyai Egyetem magyar nyelvészeti tanszékén, majd a Nyelvtudományi Intézet tudományos kutatója/főkutatója évtizedeken át, nyugdíjazásáig. Részmunkaidőben nyugdíjasként is dolgozott tudományos műhelyében. Kutatási területe a magyar nyelvjárástan, a hazai magyar nyelvjárások nyelvföldrajzi vonatkozásai. Munkatársa volt az Európai Nyelvatlasznak, tagja volt a román akadémiai nagyszótár etimológiai bizottságának. Kitüntetései: Csűry Bálint-emlékérem (Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 1974), Nyelvőrzés Díj (Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000), Lőrincze-díj (Anyanyelvápolók Szövetsége, Budapest, 2002), Mikó Imre-emléklap (Kolozsvár, 2006), Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (Budapest, 2011).

Több erdélyi napi- és hetilapban közölt évtizedeken át nyelvművelő cikkeket, a rendszerváltozás után a kolozsvári Szabadságban heti rendszerességgel – 88 éves koráig – írta anyanyelvi ismeretterjesztő cikkeit. Szerkesztője volt a Kolozsváron megjelenő, tekintélyes Nyelv és Irodalomtudományi Közlemények című folyóiratnak és nyugdíjasként is bejárt – ha nem is mindennap – egykori munkahelyére, a Nyelvtudományi Intézetbe. Nyelvművelő írásaiból 14 kötete jelent meg. A hazai és magyarországi nyelvészvilág nem kis csodálkozására egyedül jelentette meg A romániai magyar nyelvjárások atlasza című munkáját, amely terjedelme és adatai szerint egy egész kutatócsoportnak is becsületére válna (csaknem félmillió nyelvjárási adatot tartalmaz). Nyelvtudományi szakszerkesztője volt a Romániai Magyar Irodalmi Lexikonnak.

A Kolozsvári Akadémiai Bizottság Nyelvtudományi Szakbizottsága 2015-ben a hazai magyar nyelvészekről szóló sorozatát ővele indította útjára (Erdélyi magyar nyelvészek 1. Murádin László).

Figyelmet érdemel egyebek mellett nyelvünk erdélyi, romániai helyzetével, állapotával, a politikával is összefüggő gondolata: „Az erdélyi magyar nyelvművelés ma már küzdelem. Küzdelem nyelvünk fokozatos elrománosodása, elrománosítása ellen, küzdelem a magyar nyelvért, a magyar nyelv megőrzéséért. A nyelvművelésnek a maga sajátos módszereivel tudatosítania kell mindenkiben, hogy önazonosságunk egyik fontos, talán legfontosabb ismérve a nyelv. Az édes anyanyelv.”

Elképzelhető, ha Csíkszépvízen köszöntenék a jeles nyelvjáráskutatót, elhangzana ilyen mondat is: Sok mái napot, Tanár Úr!

hargitanépe

Megjelent Ötvös Béla Május című kötete

 

Ötvös Béla saját kiadásában megjelent Május (1909) című elbeszéléskötetével irodalmi sikert ért el. Úgy gondoljuk, hogy 111 év után itt az ideje egy kicsit elmerülni az akkori világ hangulatában. A továbbiakban egy kis ízelítővel keltjük fel figyelmüket. 

„Egy kávéházban, ahol talán legzajosabb az élet, ahol éjszakánként víg zeneszó mellett durrognak a pezsgős palackok és amely egyben a bohémek kedvenc tanyája, egy sarokasztalnál újságírók ülnek. Munkájukat befejezték és most feketére gyűltek össze, amely mellett egy-két órát elbeszélgetnek. Mindegyiknek van valami mondanivalója. Hol egyik, hol másik beszél el egy történetet, amely vele esett meg, vagy amelyet megírt lapjában.

Mennyi dráma, mennyi tragédia kerül tollukra! Mennyi érzésről beszélnek, mennyi érzés rázza meg lelküket, mely lassanként edzetté válik, de sohasem lesz érzéketlen. Az újságíró szíve és lelke örökké érzésekkel van tele és ezért tud szilárd, elhatározott lenni. Egyik érzés hatalmasabb lelkében, mint a másik, és ha az egyik erejét, öntudatát csökkentené, a másik védbástya gyanánt áll és ő ismét az erős lelkű újságíró. Így van aztán, hogy egy igazi újságíró lelke egész világot ölel fel…”

Megjelent a Kultika második száma

 

Gondolatok a karanténból

A 2020-as év sok szempontból hozott változást az életünkbe. Áldozataivá váltunk egy ismeretlen kór hozta változásnak, amely kivétel nélkül mindannyiunk életére hatással volt. Bár reakcióink mértéke nem mindig volt arányban traumáink súlyosságával, kétségtelen, hogy a változás felborította mindannyiunk addig megszokott életét. Az áldozat szó jogi értelmezésben mindenkire vonatkozik, aki bizonyítani tudja, hogy megkárosították, pszichológiai értelemben viszont sokkal tágabban értelmezhető. Hiszen ahányan vagyunk, annyiféleképpen éltük meg ezt a nem várt periódust. Sokan, akik amúgy nem szeretik munkájukat, még azok is lázadoztak egy idő után annak hiányából adódóan. Tény, hogy mindenkitől áldozatokat követelt a vírus okozta változás.

                                                                                         Antalka Ágota

Kottáskönyv-bemutató

    

    Vasárnap délután a nagykárolyi Károlyi-kastély lovagtermében mutatták be a csomaközi származású karmester, Hermann Szabolcs Szent István király mise — Nyolc Szent István király ének énekhangra és orgonára című kötetét. A kiadvány anyaga hat év munkája. A könyvbemutatón elhangzott beszélgetést és zenei műsort Fehér Imola moderálta, az eseményen részt vett főtisztelendő dr. Ágoston Ferenc, a Szatmári Egyházmegyei Liturgikus és Egyházzenei Bizottság elnöke, krasznabélteki plébános; Derzsi Ákos, az Europrint kiadó tulajdonosa, Visnyai Csaba tanár, aki több évtizedig volt a nagykárolyi Kalazanci Szent József-templom kántora és karnagya valamint Hermann Szabolcs, a Hermann Musik Egyesület alapítója, a budapesti Operettszínház karmestere, az aradi Filharmónia állandó vendégkarmestere, a könyv megálmodója és megvalósítója.

Keresztény folyóirat indult Nagyváradon

Új, regionális magyar nyelvű folyóirat született Nagyváradon. KULTIKA címmel megjelent a Romániai Magyar Keresztény-demokrata Mozgalom időszaki kiadványa. Derzsi Ákos szenátor, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom alelnöke, s egyben a Kultika igazgatója lapindító ajánlójában a következőképp fogalmaz: „Egy új folyóirat alapítása esemény és egyben vállalkozás. Olyan vállalkozás, mely csak akkor válhat sikeressé, ha a kiszemelt olvasócsoport felfedezi benne az infor-mációszerzés, a párbeszéd és a kapcso-lattartás lehetőségét.” 

A KULTIKA keresztény gondolkodást, szemléletet sugárzó folyóirat. Az első száma ingyenes, és a Moscovei utca 7. szám alatt lehet hozzájutni.

KIADÓ: Europrint Kft., a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és Bihar megyei Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom megbízásából.

Kötetbemutatók a Magyar Kultúra Ünnepén

A nagyvárad-rogériuszi refor-mátus templomban vasárnap délelőtt tartott istentisztelet után a Magyar Kultúra Napja rendezvény-sorozat kereté-ben mutatta be az Europrint néhány kiadványát Derzsi Ákos, a kiadó tulajdonosa.

A Kerekes József tiszteletes igehirdetését követő könyv-bemutatón Derzsi Ákos el-mondta, hogy két olyan könyvet is elhozott, melyek megjelentetését az tette lehetővé, hogy az utódok megbecsülték, értékelték és megőrizték azokat a kéziratokat, amelyeket őseik hagytak rájuk. Egy ilyen megbecsülés eredményeként láthatott napvilágot még 2018-ban B. Sárközi Gergely Élményeim, küzdelmeim és szenvedéseim katonaéletemből a világháborúban című naplója, melyet a szerző dédunokája, Sárközi Zoltán bocsátott az Europrint kiadó rendelkezésére. A kötetből Molnár Júlia színművésznő, Sárközi Zoltán felesége olvasott fel egy rövid, drámai részletet. A másik hasonló körülmények között napvilágot látott kötet Ötvös Béla Fehér bestia című regénye, amelyet az egykori neves újságíró valaki másnak az első világháborúhoz köthető élményei, tapasztalatai alapján írt meg.

A mű kéziratban maradt, és Ötvös Béla unokája, Péter Sándor adta át azt az Europrint kiadónak. A Fehér bestia először kerül nyomtatásban az olvasók elé. A következő kiadvány, amiről említést tett Derzsi Ákos, Hermann Szabolcs Szent István király mise; Nyolc Szent István király ének című kottagyűjteménye volt. Ebből a kiadványból Boros Ferenc orgonista szólaltatott meg két részletet. A szerző, Hermann Szabolcs egyébként a kolozsvári zeneművészeti akadémián szerzett karmesteri képesítést, jelenleg a budapesti Operettszínház karmestere. A továbbiakban Derzsi Ákos említést tett a Rivalda – avagy mosoly a múltból című kiadványról, melynek írásait, anekdotáit Nemlaha György szerkesztette kötetbe, illetve Nánó Csaba Az élet körhintáján című interjúkötetéről, amelyben többek között Törőcsik Marival, Bodrogi Gyulával, Koltai Róberttel, Szörényi Leventével, Demjén Ferenccel készült interjúk olvashatók. Végezetül röviden bemutatta az Europrint által kiadott Kultika című folyóiratot, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom lapját. Az új folyóirat a tervek szerint negyedévente jelenik meg és mindegyik lapszám egy tematikára fog épülni. A most megjelent első lapszám a családi kör témáját járja körül, a következő lapszámok a szakmai kiégésről, valamint az y generációról fognak szólni. A kiadványokat jutányos áron meg lehetett vásárolni a templom előcsarnokában, a Kultika folyóirat első számát ingyen elvihették a hívek.

Bihari napló 2020. január 28., kedd

Hermann Szabolcs - SZENT ISTVÁN KIRÁLY MISE · NYOLC SZENT ISTVÁN KIRÁLY ÉNEK

A római katolikus énektárak egyik hiányossága, hogy sajnos kevés Szent István király éneket tudnak felsora-koztatni.

A gyűjtési munka továbbgondolása és egyben hiánypótlás ez a könyv, amely Magyarország első királyának, Szent István királynak a tiszteletére íródott és a Szent István király énekek, kompozíciók számát hivatott bővíteni.

Jelen kötetben szereplő énekek egy részét évente komponálta és bővítette a szerző vele a csomaközi Szent István-kórus repertoárját is, hogy legyenek új énekek is az ünnepi misén: új szöveg, új dallam, egy másik, egy még nem hallott kifejezés-módja az augusztus 20-ai ünnepnek. A 8 István király ének és a Szent István király-mise is a bartók-kodályi hagyományokat követve íródott. Az énekek szövegeit régi írásokból (kéziratos Magyar Cantionale, Érdy-kódex, krónikás énekszöveg) kölcsönözte, valamint Faludi Ferenc, Fehér Imola, Juhászné Bérces Anikó, Sík Sándor verseit zenésítette meg. A dallamok "magyarosak", a zenén keresztül is kifejezik a szöveg hangulatát és mondanivalóját, de ugyanakkor könnyen elsajátíthatóak, és a nép számára is jól énekelhetők. Minden éneknek egyedi világa van, fellelhető bennük a magyar nyelv sajátossága: az éles ritmusok használata, a parlando-beszédszerű előadásmód, de találhatunk példát a Szent vagy, Uram!- énektárban megszokott népénekre is. Az énekek előadását sok esetben az előénekes és kórus/nép váltakozó válasza színesíti. A Szent István király-mise előadása az ambitusa, tempóváltásai, s a szokatlanabb harmóniák miatt inkább templomi kórus segítségével ajánlott. Szövege változtatás nélkül követi a liturgia ordinárium szövegét.

Hermann Szabolcs

Nánó Csaba - Az élet körhintáján

Újabb beszélgetések hírességekkel

Két és fél évtizedes újságírói pályámon megadatott, hogy több hírességgel is leüljek beszélgetni. Ezt nevezem én a sors ajándékának. Az ember ilyen alkalmakkor – bár ha elég rég van a szakmában, tapasztalatból már úgyis tudja –, mindig meglepődik azon, hogy ezek a művészek, akik jócskán letettek már az asztalra, tehetségüket nem kell bizonygatniuk, és a hírnevükhöz sem járul hozzá még egy interjú a több száz mellé, mennyire szerényen, örömmel, őszintén és szakmájuk iránti alázattal válaszolnak talán ezredik alkalommal is ugyanazokra a kérdésekre. Nyilván a jó kérdező megpróbál legalább részben olyan kérdéseket feltenni, amilyeneket előtte más nem tett fel, de hát ez nagyon nehéz feladat egy olyan interjúalannyal szemben, akinek élete, munkássága a nagyközönség előtt zajlik, és olyankor idegenek azt gondolják, jobban ismerik, mint ő saját magát.

Ugyanakkor azt is be kell vallani, hogy néha a beszélgetésnél is nehezebb – ha rendesen fel vagyunk készülve rá, talán le sem égünk – elérni a kiszemelt alanyt. Nem mintha jelentős többségük nem állna szívesen a sajtó elé, de az időhiány, a rohanás, de még egy-egy pökhendibb menedzser vagy sajtófőnök is keresztbe tehet terveinknek. Itt van mindjárt egy példa, hogyan NEM sikerült interjút készítenem például Bródy Jánossal, az Illés és Fonográf egykori tagjával, akit Magyarország egyik legjelentősebb szövegírójának tartanak.

Miután száznál is több interjút készítettem különféle státusú és hivatású személlyel/személyiséggel (ezek közül több tucat mély-interjú volt), és a világháló valóban megrövidítette az utat két ember között, mégis vallom: az igazi, jó minőségű, érdekes, lényegre törő, meghitt interjú csakis úgy készülhet, ha a felek egymással szemben ülnek, egymás mondataira reagálnak, látják a másik reakcióit, esetleg megérzik, hogy milyen hangulatban van az illető.

Részlet a szerző előszavából

Ötvös Béla - Fehér bestia

Szibériai hadifogságából sok évvel ezelőtt hazatért ismerősöm elmondta nekem, hogy a hadifogságban átélt, regényesen érdekes szenvedéseit szeretné az utókor számára nyomtatásban megörökíteni, azonban nem tollforgató ember, ezért nem volna képes jól megszerkesztett mondatokban leírását adni élményeinek. De mint jó megfigyelő, pontosan el tudja mesélni az eseményeket, és ha vállalkozom leírásukra, örömmel adná meg az adatokat. Napokon át, gyakran órák hosszat mesélte, feltett kérdéseim alapján, élményeit, és én azokat valóban nemcsak nyomtatásban való megörökítésre méltóknak és sok helyen valósággal történelmi jelentőségűnek, hanem izgalmasan érdekfeszítő regénytémának is találtam. Nagyvárad, 1955. május hó.

Részlet a szerző előszavából

Rövid kötetbemutatók a Könyvmaratonon

Az Europrint kiadó könyv-újdonságait mutatta be Derzsi Judit pénteken dél-után a nagyváradi Szigligeti Stúdió Fehér termében. A kiadóigazgató néhány mon-datban beszélt Komoróczy György Könnyű Katát táncba vinni című, anyanyelvi isme-retterjesztő írásokat magá-ban foglaló kötetéről, a kolozsvári Stúdió Színpad történetét bemutató A harmadik színház című könyvről, melynek szerzői Barta László és Nánó Csaba, a Péntek Tímea által jegyzett Kalotaszeg szíve: Körösfő című albumról, B. Sárközy Gergely világháborús visszaemlékezéseiről és a Nemlaha György által válogatott, színházi anekdotákat tartalmazó Rivalda című kiadványról.

B. Sárközy Gergely - Katona életemből, élményeim, küzdelmeim és szenvedéseim a világháborúban

B. Sárközy Gergely a Bihar vármegyei Árpád községből 1915. február 15-én vonult be a nagyváradi 4. honvéd gyalogezredbe. A 32 éves gazdálkodó háborús visszaemlékezésének első részében a besorozásától az orosz, majd az olasz fronton viselt szolgálatán keresztül az első hazatéréséig követhetjük nyomon katonai élményeit. A Katona életemből, élményeim, küzdelmeim és szenvedéseim a világháború-ban címmel a frontnaplók és levelek alapján 1922-ben eredetileg a családja számára írt visszaemlékezést teljes egészében, a szerző által kialakított fejezetek szerint készült el. 

Új kötetek a nagyváradi Europrint kiadásában

Komoróczy György

Könnyű Katát táncba vinni 

Komoróczy György nyelvművelő írásai az erdélyi, székelyföldi magyar nyevhasználat három, általa súlyosnak tartott bajának orvoslásával foglalkozik: a román nyelvi hatásokkal, a Budapestről érkező túlzott angol nyelvi hatásokkal és az egyre szélesebb körben eluralkozó szlenggel. A szép beszéd, veretes írás iránti igényt pedig belülről jövő igényként határozza meg. Tudományos rigurozitásuk, közérthető nyelvezetük mellett ez a belső igény adja meg írásainak sajátos hangulatát.

Sarány István

Rivalda, avagy mosoly a múltból

 Válogatta és szerkesztette: Nemlaha György 

         

A számítógépek korában az anekdota idejét-múlt ócskaságnak tűnik. Rózsaszín csecsebecsének a dizájnos szekrényben. Csakhogy azok, akikről ezek a történetek szólnak, előttünk koptatták a Bémer tér aszfaltját, mulattak a Holnaposok társaságában, szavaltak a Szigligeti színház színpadán, vagy taposták Nagyszalonta, Bihar, a vidék porát. A kötet „hősei” tehát mindazok, akik Bihar, a Partium világában éltek, vagy innen rajzottak szanaszét a nagyvilágba: Budapesttől Hollywoodig.

Valójában nincs is más célja a gyűjteménynek, mint a kis történetekkel bebizonyítani, hogy eleink ugyanolyanok voltak, mint mi, legfeljebb több humoruk volt a történelem packázásinak elviseléséhez.

A HARMADIK SZÍNHÁZ

A kolozsvári Stúdió Színpad emlékét idézi ez a könyv, mint az a címből is egyértelműen kiderül. Az ilyen műfaj óhatatlanul együtt jár egyrészt száraz statisztikai adatok sorjáztatásával: évszámok, darabcímek, előadások, kritikai visszhangok meg-idézésével, melyek azonban csak az első ránézésre tűnhetnek egyhangúnak, de amint a hozzájuk fűződő vallomásokból, vissza-emlékezésekből is kiderül: megannyi személyes sors, álom, élmény, hűséges kitartás és kitartó hűség, elhivatottság és – természetesen önként vállalt – ügybuzgalommal végzett munka, nem ritkán mostoha körülményekkel vívott küzdelem van a száraz adatok mögött. Ráadásul olyan munkáról szól ez a könyv, melyért nem járt anyagi jutalmazás, pedig nagyon sok embertől igényelt a napi kenyérkereset gondjain vagy a tanulás nehéz óráin túli fáradtsággal való birkózást, személyes, emberpróbáló küzdelmet, nem egyszer lemondást, vagy éppen szembeszállást az értetlenkedéssel.               Kovács Levente (rendező)

A könyvbemutató 2018. december 21-én pénteken, 18 órakor volt, a Kolozsvári Társaság Székhelyén.

Barta László-Nánó Csaba: A harmadik színház. A Kolozsvári Stúdió Színpad története c. kötetének bemutatójának meghívottai a szerzők, Barta László és Nánó Csaba, az Europrint Kiadó részéről Derzsi Ákos és Derzsi Judit igazgatók. Az eseményen fellépett: Kostyák Levente (blockflöte). Beszélgetőtárs: Horváth László volt.

Kalotaszeg szíve: Körösfő

Körösfő pünkösdvasárnapi szépsége van benne ebben az albumban. Ugyanaz a szépség és nyugalom, mint amelynek percét Ady kapta költői lencsevégre az I.világ-háború kitörése előtt másfél hónappal Kalotaszentkirály-on: „Csönd, junius van a szivemben,/ Általvonult temp-lomi népség / Belémköltözött áhitata / S e percben a Kalota partján / Biztosság, nyár, szépség és nyugalom.”

(A Kalota partján). 

A Péntek Tímea könyvében Körösfő állandósult szépségében gyönyörködhet az olvasó, abban a szépségben, amelyet én is, aki ott születtem, csak kivételesen érezhettem, életem ritka pillanataiban. Legutóbb az elmúlt év pünkösdvasárnapján, júniusban, amikor lányomékkal és unokáimmal együtt nézhettük a csöndes és színpompás vonulást a templomból, és a vonulók közt ennek az albumnak a szerzőjét. 

                             Péntek János

Új könyvek a nagyváradi Europrint kiadásában

   A X. Nagyváradi Könyvmaraton keretében szombat délután ismertették a váradi Europrint Kiadó legújabb kiadványait, bemutatva a 2000-es évek elejétől működő nyomdát és kiadót is.

  A nagyváradi kiadó számos, műfajilag eltérő könyveket jelentet meg: gyerekkönyvek, filmművészeti, zenetörténelmi, helytörténeti kiadványok, albumok is szerepelnek a kínálatban. A jubileumi könyvmaratonon–a kiadó amúgy az ennek keretében szervezett könyvvásáron is jelen volt–a legújabb kiadványokat Derzsi Judit, a kiadó ügyvezetője ismertette.

   Bihari Csaba Mesék Biharországból című meséskönyve egy trilógia részeként is tekinthető, ugyanis a 2016-ban megjelent Falusi mesék után jelent meg, és már készülőben van a harmadik meséskönyv is.

   Szintén nemrég jelent meg Nemlaha György Kabaré A Holnap városában című kiadványa, ami a zengerájok, orfeumok, régi kabarék világát idézi meg és „balzsamozza be” még egy kis időre.

   Érdekességnek számít Máthé Krisztina Apróka eszpónka című könyve, ami karcolat jellegű történeteket gyűjt egybe a csángók vidékén, Frumószán tanárként tevékenykedő mindennapjaiból: nem csak a csángó tájszólásokat ismerhetjük meg, hanem valamiképpen betekintést nyerhetünk az ottani emberek mentalitásába is.

   Wagner Péter Nyárádmente című albuma egy sorozatba illeszkedik be, ami Erdély vidékeit, tájegységeit mutatja be, a kiadványhoz különálló tusrajzok is tartoznak. Az album szerzője az a Wagner Péter, aki a nemrégiben felavatott szentjobbi kápolna-kilátót tervezte.

   A kiadó román nyelvű kiadványokkal is foglalkozik, legutóbb Eugen Blaga szociológus Cel dinurmă genial. Gheorghe Zamfir c. könyvét jelentették meg.

   A kiadó e-könyveket is kiad, a legutóbbiak például K. Nagy Benő Váradi nők című műve, vagy Katona Béla Várad a viharban könyve, ami 1946-ban jelent meg és a nagyváradi zsidók és az ukrán fronton munkaszolgálatosok sorsát tárja fel az olvasók előtt. Derzsi Judit elmondta, hogy fontosnak tartják az e-könyvek kiadását is, hiszen így ezek a kiadványok olyanokhoz is eljutnak, akik számítógépen olvasnak inkább. A kiadó honlapján ezek mellett ingyenes könyvek is letölthetőek.

Könyvbemutató Nyárádszeredában

A havasok alján, Vármezőnél eredő Nyárád – mely Orbán Balázs szerint a legszé-kelyebb folyó, hiszen erede-tétől a Marosba ömléséig a Székelyföldön marad – szép-séges, szelíd és változatos tájon, falvak sűrű láncolatán és gondosan megművelt földeken halad keresztül. Ezt a vidéket nem annyira néprajzi jellegzetességei, mint inkább karaktere, többé-kevésbé egységesnek mond-ható etnikai képe teszi egységgé. Történetileg vár-megyei és székely széki területek kerültek a kiegyezés utáni megyei közigazgatás alá, s mára már az együvé tartozást megerősíti a völgy (s mellékvölgyei) viszonylagos zártsága, a noha alacsony, de mégis érezhető dombvonulatok, melyek a Székelyföld határos területeitől, s főképpen a Maros völgyének heves lüktetésétől elzárják. Három részre szokás tagolni, Alsó-, Középső- és Felső- Nyárád mentére (ezek kijelölése Orbán Balázstól származik). A három tájegység dom-borzatának és ezáltal gazdaságának, karakterében eltér egymástól, mégis – éppen a folyóvölgy és a középen fekvő vásáros hely, Nyárádszereda szervező erejének köszönhetően – gazdasági és társadalmi egységet képez.Az épített örökség javát napjainkra már a templomok adják, a falvak képe (főleg a forgalmasabb főút melletti települése- ken) alig-alig tartalmaz megmaradt régi házakat. Ám a telepü- léskép szinte végig földszintes maradt (ami talán a megélhetés nehézségét mu-tatja) és a félreeső falvakban szép 19. száza- di épületeket találunk, néhol – mint például Nyomáton – akár egységes utcaképet is. Itt kell megemlítenünk az egész Nyárádmente legszebb, legegységesebb, legszeretetreméltóbb – és legelhagyatottabb – faluját, Kendőt, ahol az idő szinte megállt, a fatornyos templom körül, s a kicsi utcákban álló dülöngélő kapuk és kerítésektől őrzött házak között.A templomok nagyobb része a 18–19. században épült. Ugyanakkor a Nyárád középső és fölső folyása mentén (a hadak útjától távolabb) szépséges, büszke középkori templomok állnak, elfoglalván a messzire néző dombtetőket, mint Berekeresztúron, Szentgericén, Szentlászlón, Szentimrén, vagy éppen Szentannán.Járjuk tehát végig a Nyárád mente falvait és tájait Orbán Balázs nyomában a Marostól a forrásvidékig a történelmi, az irodalmi és a tárgyi – elsősorban az épített – örökség számbavételével! 



 

Kabaré a Holnap városában

A kabaré nagyváradi gyökereiről szóló Kabaré a Holnap városában című nemrég megjelent kötetet mutatták be péntek délután a Városi Művelődési Házban. A tervek szerint kabarésorozat indul.

„Ez a város körül sáros, / szőlő- dombokkal határos / éjjel meszsze fénysugáros, / voltam benne nőkkel páros” – hangzott mintegy bevezetőként Emőd Tamás Váradról szóló verse, Kardos M. Róbert Jászai Mari-díjas színművész előadásában, majd Sorbán Attila író, az est házigazdája mutatta be Nemlaha Györgyöt, a kötet szerkesztőjét, „aki tudja, hogy kerül a kabaré az asztalra”, s Derzsi Ákost, az Europrint kiadó vezetőjét, aki nem mosolygott jobban, mint amenynyire a kiadók szoktak, s aki később visszaemlékezett azokra az időkre, amikor Kolozsvárról a Bükkbe kellett menniük, ha meg akartak nézni egy fontos focimeccset, amit a Magyar Televízió közvetített, vagy egy rádiókabarét akartak meghallgatni. „Két Szokol-rádiót vittünk fel, nehogy lemaradjunk a műsorról” – mondta Derzsi Ákos, aki akkoriban nagyon irigyelte a váradiakat, mivel itt lehetett nézni a magyar adást és a kabarénak is volt hagyománya. Amikor Váradra jött, úgy érezte, még sincs itt az a vidám hangulat, amire számított. De mivel „nem lehet, hogy ennyire ellaposodjon a helyzet”, folytatni szeretnék a kabaré előadásokat, egy hétnyolc részes sorozatot terveznek, s remélik, hogy a közönség szeretettel fogadja majd. A későbbiek során Sorbán Attilától megtudtuk: ehhez egy olyan, minőségi helyszínt szeretnének találni, ahol meg tudják teremteni az egykori kabarék hangulatát. A tervek szerint a sorozat minden előadásának anyagáról könyv is megjelenik majd. 

A későbbiek során Nemlaha György visszaemlékezett arra, milyen volt, amikor a Pestre látogatóba érkezett román külügyminiszternek kellett fordítania Hofi-kabarét, s mesélt a váradi kabaré kezdeteiről is – többek között arról, hogyan is keletkezett Váradon annak idején a kabaré, szinte „a semmiből”. A nézők megtudhatták, hogyan nyitotta meg Kondor Ernő 1907-ben a Bonbonniere-t a Sas palotában, milyen műsorokkal várták a közönséget; miután első körben nem voltak elég sikeresek a kabarék, a „ literátus igényű színészifjú” esténként novellákat akart felolvasni a színvonal emeléseként; a jelenlévők megtudhatták, hogyan vált ennek nyomán Nagy Endre a véletlenek egybeesésének és saját találékonyságának köszönhetően egyetlen, elsöprő sikerű est nyomán a konferanszié megteremtőjévé (erről a kötetben bővebben is szó esik). A jelenlévők profi és műkedvelők köreiből kikerült színészekről, valamint a kor kabaré-szövegíróiról is megtudhattak egyet s mást, történetek, anekdoták hangzottak el többek között Salamon Béláról, Lórincz Miklósról. 
A történetek között Molnár Júlia és Kardos M. Róbert színművészek az adott szerzők vidám jeleneteiből adtak elő, ezek egyúttal a könyvben is szerepelnek. Az előadást nagy tapssal díjazta a közönség, majd a jelenlévőknek alkalmuk volt meg is vásárolni a kötetet. Az Europrint gondozásában napvilágot látott kötet megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap, a Communitas Alapítvány és az RMDSZ támogatta. Sokan voltak kíváncsiak a Városi Művelődési Házban rendezett eseményre. 

Forrás: BN, 2018.05.29, Fotó: Dudás Levente

Mesék Biharországból

„Mesék Biharországból” - ezzel a címmel tartottak könyvbemutatót és kiállítás megnyitót a Mozi Galériában 2018. május 22-én, Berettyóújfaluban.
A kötetet Bihari Csaba író és Rácz Anikó illusztrátor készítette. A könyv folytatása egy 2016-ban bemutatott könyvnek, amelyet Falusi Mesék címmel ismerhet a közönség. Mindkét kötet a nagyváradi Europrint kiadó gondozásában jelent meg.
A bemutatón részt vett a kiadó igazgatója, Derzsi Judit aki a mesék és a meseolvasás fontosságát emelte ki, nélkülönözhetelen tevékenységként az oktatásban.