Kabaré a Holnap városában

A kabaré nagyváradi gyökereiről szóló Kabaré a Holnap városában című nemrég megjelent kötetet mutatták be péntek délután a Városi Művelődési Házban. A tervek szerint kabarésorozat indul.

„Ez a város körül sáros, / szőlő- dombokkal határos / éjjel meszsze fénysugáros, / voltam benne nőkkel páros” – hangzott mintegy bevezetőként Emőd Tamás Váradról szóló verse, Kardos M. Róbert Jászai Mari-díjas színművész előadásában, majd Sorbán Attila író, az est házigazdája mutatta be Nemlaha Györgyöt, a kötet szerkesztőjét, „aki tudja, hogy kerül a kabaré az asztalra”, s Derzsi Ákost, az Europrint kiadó vezetőjét, aki nem mosolygott jobban, mint amenynyire a kiadók szoktak, s aki később visszaemlékezett azokra az időkre, amikor Kolozsvárról a Bükkbe kellett menniük, ha meg akartak nézni egy fontos focimeccset, amit a Magyar Televízió közvetített, vagy egy rádiókabarét akartak meghallgatni. „Két Szokol-rádiót vittünk fel, nehogy lemaradjunk a műsorról” – mondta Derzsi Ákos, aki akkoriban nagyon irigyelte a váradiakat, mivel itt lehetett nézni a magyar adást és a kabarénak is volt hagyománya. Amikor Váradra jött, úgy érezte, még sincs itt az a vidám hangulat, amire számított. De mivel „nem lehet, hogy ennyire ellaposodjon a helyzet”, folytatni szeretnék a kabaré előadásokat, egy hétnyolc részes sorozatot terveznek, s remélik, hogy a közönség szeretettel fogadja majd. A későbbiek során Sorbán Attilától megtudtuk: ehhez egy olyan, minőségi helyszínt szeretnének találni, ahol meg tudják teremteni az egykori kabarék hangulatát. A tervek szerint a sorozat minden előadásának anyagáról könyv is megjelenik majd. 

A későbbiek során Nemlaha György visszaemlékezett arra, milyen volt, amikor a Pestre látogatóba érkezett román külügyminiszternek kellett fordítania Hofi-kabarét, s mesélt a váradi kabaré kezdeteiről is – többek között arról, hogyan is keletkezett Váradon annak idején a kabaré, szinte „a semmiből”. A nézők megtudhatták, hogyan nyitotta meg Kondor Ernő 1907-ben a Bonbonniere-t a Sas palotában, milyen műsorokkal várták a közönséget; miután első körben nem voltak elég sikeresek a kabarék, a „ literátus igényű színészifjú” esténként novellákat akart felolvasni a színvonal emeléseként; a jelenlévők megtudhatták, hogyan vált ennek nyomán Nagy Endre a véletlenek egybeesésének és saját találékonyságának köszönhetően egyetlen, elsöprő sikerű est nyomán a konferanszié megteremtőjévé (erről a kötetben bővebben is szó esik). A jelenlévők profi és műkedvelők köreiből kikerült színészekről, valamint a kor kabaré-szövegíróiról is megtudhattak egyet s mást, történetek, anekdoták hangzottak el többek között Salamon Béláról, Lórincz Miklósról. 
A történetek között Molnár Júlia és Kardos M. Róbert színművészek az adott szerzők vidám jeleneteiből adtak elő, ezek egyúttal a könyvben is szerepelnek. Az előadást nagy tapssal díjazta a közönség, majd a jelenlévőknek alkalmuk volt meg is vásárolni a kötetet. Az Europrint gondozásában napvilágot látott kötet megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap, a Communitas Alapítvány és az RMDSZ támogatta. Sokan voltak kíváncsiak a Városi Művelődési Házban rendezett eseményre. 

Forrás: BN, 2018.05.29, Fotó: Dudás Levente