Bemutatták Nánó Csaba interjúkötetét

                      

Nánó Csaba Ahol fény, ott árnyék is című interjúkötetét mutatták be szombat délután a Kolozsvári Állami Magyar Színház emeleti előcsarnokában. A nagyváradi Europrint Kiadónál megjelentetett könyv tizenegy interjút tartalmaz olyan kolozsvári színészekkel és operaénekesekkel, akik már eltávoztak közülünk. Az interjúk jó része 1998–2000 között készült és a Szabadságban jelentek meg. A családias hangulatú könyvbemutatón Derzsi Ákos, a kiadó igazgatója, Makkay József, az Erdélyi Napló folyóirat főszerkesztője és Visky András, a színház művészeti vezetője osztotta meg gondolatait a népes hallgatósággal.

– Egy könyv megszületése mindig gyönyörű folyamat. Jó érzés a szeretettel és hozzáértéssel elkészített könyvet a kezünkbe venni. Azon túlmenően, hogy nagyon emberi, meleg hangú beszélgetéseket tartalmaz Nánó Csaba könyve, feltűnik még az olvasónak, hogy ez a kötet olyan színháztörténeti korszakot rögzít, de jobb, ha azt mondom, hogy kelt életre és hoz mozgásba, amit én a közösségi színjátszás korszakának neveznék. Több interjú Harag György rendező személye köré összpontosul. Érdekes volt azzal szembesülni, hogy kiváló alkotói magatartásán túl volt valami sajátos titka Harag György személyiségének. Mégpedig az, hogy benne megbízó, vele szeretettel és örömmel dolgozó csapatot tudott összehozni. Többször szembesültem ezzel a ténnyel, amikor azokkal a színészekkel beszélgettem, akik egykor a mesterrel dolgoztak. Nem csak színházcsinálóként, hanem a színház iránt érdeklődő emberként is megemlítem: szeretem, ahogy Csaba kérdez. Néha a kérdései meglepően direktek. Váratlan és nagyon személyes kérdéseket tesz fel, mégsem szemérmetlenül, hanem őszinte érdeklődéssel. Ennek köszönhetően korábban nem ismert tényeket tudhatunk meg az interjúalanyokról – mondta a kötetről Visky András.

www.szabadság.ro 2016.,  január 26.

Fazekas Ferenc nádudvari fazekas népi iparművész kiállításának megnyitója és könyvbemutatója

Fazekas Ferenc nádudvari (Hajdú-Bihar megye) népi iparművész kiállítását nyitották meg pénteken csodálatos fekete kerámiákból a nagyváradi Tibor Ernő Galériában (TEG), a magyar kultúra napi rendezvényen. A művész családjában több száz éves hagyományra tekint vissza a fekete kerámia készítése, és négy testvére közül a legkisebb fiúként abban a különleges élményben részesülhetett, hogy jelen volt édesapja egyéni kiállításán, amikor az a hatvanadik életévét töltötte be. A legkisebb fiú, aki felett eljártak az évek, most egy születésnapi kötettel is készült, amelynek címe Fazekas Ferenc 60 – Apai örökség, méltó emléket állítva ezzel édesapjának is. A kötetet a nagyváradi közönségnek szerkesztője, Kocsis Csababerettyóújfalui fotográfus és író is úgy mutatta be, mint többszörös jelképet, amelynek összeállításában nagy öröme telt. A kiállítással és könyvbemutatóval egybekötött eseményen Gavrucza Tibor, a galéria vezetője üdvözölte a népes közönséget, amelynek soraiban magyarországi vendégek is helyet foglaltak. A kiállítást Derzsi Ákos, az Europrint Kiadó és Nyomda ügyvezető igazgatója nyitotta meg, aki derűvel tartotta a kezében a friss kötetet, melyben többek között olyan edények fotográfiái láthatók, amelyeket jóllehet sokan dísztárgyakként állítanának ki az otthonukban, ám megalkotójuk teljes mértékben használati tárgyként álmodta meg őket – annak ellenére, hogy „az ötvenes években ezek a tárgyak valóban kikoptak a használatból, és napjainkban fokozatosan nyernek újra teret a háztartásokban” – mondta Derzsi Ákos. 

Fazekas Ferenc kifejezte köszönetét a megtiszteltetésért, hogy Nagyváradon lehet a magyar kultúra napján, hangot adva mesterségbeli hitvallásának, amely a tárgyak életre keltését, tartalommal való megtöltését, azaz mindennapi használatát foglalja magában. A művész szerint minden okkal történik, semmi sem véletlenül van azon a helyen, ahol éppen található, így például az edények díszítésénél, különösen a fekete cserépedények esetében a fény-árnyék hatásban keresendő az elhelyezés kigondolásának magyarázata; virágmotívumok ábrázolásánál ugyanakkor mindig szemmagasságban keresendők a formák, hogy tárolásuktól függően jól látszódjanak a díszítés vonalai.  A kiállítást február 9-ig lehet megtekinteni.

www.reggeliujsag.ro  január 26.

Ködösítés

December 21. csütörtök - 16 óra 30 perc.
Nemcsak az emberek, hanem a természet is képes ködösíteni. Az utóbbinak ez is jobban megy.

Eugen Blaga: "Turnul Babel" (Bábel tornya)

A szerző írja: Așa se face că ne aflăm în al patrulea an de cînd, săptămînă de săptămînă, cu acribie, fără nicio absență, am continuat să scriu și să public.

Materialele au dat pînă acum trei volume de eseuri sub titlurile de „De ce? Pînă cînd?”, „Un jurnal al suferinței” și „Turnul Babel. O istorie subiectivă, scurtă și neobișnuită”, primele două publicate la nobila și nedrept ignorata Editură Didactică și Pedagogică, iar cel de-al treilea la moderna și eleganta editură și tipografie orădeană Europrint, ale prietenului Akos Derzsi.

De fiecare dată lucrările au fost frumos prefațate de maestrul Octavian Andronic, ilustrate fie de el, fie de nepotul nostru, Tudor, coperțile aparținînd enigmaticei și fermecătoarei artiste, acum londoneză, Anna Ravliuc.

Nu pot încheia fără a mulțumi Agenției AMOSNEWS, cea care a găzduit toate textele prezente în acest volum, pentru deplina libertate oferită în alegerea subiectelor editorialelor, pentru disciplina editorială ce, în mod elegant, mi-a fost indusă și mie, dar și pentru constanta apreciere și stimulativele dialoguri avute cu cel care conduce discret agenția, maestrul Octavian Andronic.

Mulțumiri speciale adresez și partenerei mele de viață, Cornelia, care mi-a creat cadrul spiritual și liniștea necesare unei asemenea munci, dar și pentru constanta preocupare în a-mi „cerceta” textele ce urmau a fi trimise spre publicare." 

www.amosnews.ro

85. születésnapján köszöntötték Murádin László nyelvészt

Murádin László élete és szakmai pályája talán leginkább abban kivételes, hogy a 20. század történelmi terelőfalai és akadályai ellenére szívósan haladt és megmaradt a maga által választott úton. Az pedig a sors és a történelem elégtétele, hogy a nagy munkái úgy valósultak meg az elmúlt negyedszázadban, ahogyan korábban elképzelni sem lehetett volna, kisebb írásainak java része pedig szintén gyűjteményes kötetekbe kerülhetett.  

Életének lexikális adatai: 1930. november 29-én született az aranyosszéki Harasztoson. Iskoláit szülőfalujában, majd a gyulafehérvári Majláth Gimnáziumban, a kolozsvári Piarista Főgimnáziumban és a marosvásárhelyi Bolyai Líceumban végezte. A Bolyai Egyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet 1954-ben. Már egyetemi hallgatóként gyakornoka, rövid ideig tanársegéde a Magyar Nyelvészeti Tanszéknek. 1957-ben került át a Román Akadémia kolozsvári Nyelvtudományi és Irodalomtörténeti Intézetébe.

Három területen végzett egészen kivételes munkát. Az erdélyi magyar nyelvi tájak terepmunkásaként 1959–1966 között gyűjtötte össze A romániai magyar nyelvjárások atlasza anyagát. A kutatásra kiválasztott falvak, a meglátogatott kutatópontok (136 település) átfogják a romániai magyarság egész lakóterületét, a mintegy 3400 kérdés pedig kiterjedt a hagyományos falusi élet teljes fogalomkörére, a szókészlet legfontosabb elemeire. A következő három évtizedben az anyag szerkesztésével foglalkozott (a kiadás reménye nélkül), és sorban közölte elemző tanulmányait, jórészt szintén az atlasz anyagából (ezekből utólag két kötete is megjelent: Nyelvjárási tanulmányok. Székelyudvarhely, 1996.; Erdélyi magyar nyelvföldrajz. Nagyvárad, 2010.).  Az atlasz kiadása végül a Magyar Nyelvtudományi Társaság támogatásával, Juhász Dezső budapesti professzor és munkacsoportja közreműködésével vált lehetővé. A számítógépes technika órákra, napokra rövidítette le hónapok, évek munkáját. 1995-ben jelent meg az I. kötet, 2010-ben pedig az utolsó, a XI. (minden kötetben háromszáznál több nyelvtérkép!). Most már elmondható, és ezt elsősorban Murádin László nyugtázhatja nagy elégtétellel, hogy ez az atlasz egyedülálló a maga monumentalitásában, a kutatópontok számában, a nyelvi anyag egyöntetűségében és hitelességében. Méltó párja a 14 kötetes Erdélyi magyar szótörténeti tárnak. Nyelvjárástani munkásságáért a Magyar Nyelvtudományi Társaság 1974-ben Csűry Bálint-emlékéremmel tüntette ki, a Román Akadémia 1996-ban a P. Haşdeu-díjjal jutalmazta.

Péntek János