Nánó Csaba: Ahol fény, ott árnyék is

Tizenegy interjú. Tizenegy portré. Színművészekkel, opera-énekesekkel és a színházhoz ezer szállal kapcsolódó alkotó, cselekvő emberekkel, akik megkerülhetetlen alakjai voltak az 1792-ben alapított kolozsvári Állami Magyar Színház aranykorszakának, a ’70-es, ’80-as éveknek. Jelentőségük túlmutat a talmi népszerűség és a kincses város határain. Életük több puszta színháztörténeti adaléknál, még azok számára is, akik soha nem láthatták őket színpadon. Nánó Csaba óvatosan, lágyan áramló tapintattal, halk alázattal, s végtelen szeretettel, úgy, mint ki egy tűnő világot búcsúztat, vezeti az olvasót e művészek legbelsőbb szobájába. Ahol kétség már alig, s fény helyett inkább már árnyék szitál.

Megjelent Sorbán Attila Mondd szépen, ámen című regényének román fordítása

Cartea se citeşte pe nerăsuflate, cu patimă, cu acea patimă născută din dragoste, dar şi din durere. Din suferință. Paginile aleargă unele după altele ca într-un carusel, cu speranța că, după pa-gina ce va veni, cerul se va lumina, suferința se va atenua, oamenii vor deveni din nou oameni, groaza şi suferința nu vor mai fi. Cartea este tristă, aşa cum sunt oamenii şi faptele care au condus la scrierea ei. Pentru că, trebuie să se ştie, cartea nu este una de ficțiune. Este o carte adevărată, reală, cu fapte şi personaje autentice. Dar triste. Personaje aflate în suferință, într-o suferință existențială profundă, ce poate fi înțeleasă doar de puțini, fie de cei care au trăit cândva în aceste locuri, fie de cei care, hărăziți fiind, au devenit suplinitori ai aparținătorilor celor ce aşezămintele de caritate i-au înregimentat.

Új e-könyv

„Aki ennek a borzalmas háborúnak a történetét megírja, elejétől végig a magyar baka himnuszát fogja megírni. A magyar bakáét, aki rettenthetetlen energiával vetette meg kemény lábát a harcban álló Európa minden vértől itatott földdarabján, minden könnytől és verítéktől áztatott szikláján. Hűséges krónikásai az Időnek, akiknek napi feljegyzéseit majd piruló lelkesedéssel olvassa egy későbbi kor és a hiteles feljegyzések után kutató tudós, a napi sajtó munkatársai gyűjtik össze ennek a világégésnek megannyi sokezer kisebb-nagyobb epizódját. Ma riportok, leírások, haditudósítások ezek, de a történelem néhány évtized múlva, amikor az Idő mohája belepi az emlékeket is, a Nagy Háború nyoma agg harcosok ajkán és iskoláskönyvek tömör kivonataiban él csak..."írta aNagyváradi Napló egyik névtelen újságírója 1916. május 20-án.

Letölthető: http://europrint2000.ro 

Apai örökség – könyvbemutató a 60 éves Fazekas Ferencről

A szerkesztő, a kiadó, a nyomdai kivitelező és az érdeklődő közönség részvételével mutatták be azt a könyvet, mely a 60 éves Fazekas Ferenc nádudvari népi iparművészről jelent meg. A kultúrház Erdélyi Gábor termében megtartott esemény egyben a Bihari Népfőiskola Művelődés hete – a tanulás ünnepe rendezvénysorozatának megnyitója is volt.

Az album címe: Apai örökség, ami talán utal arra is, hogy az 1700-as évek óta Nádudvarhoz kötődő család munkájának is köszönhető, hogy eltérően más központoktól, itt nem tudta kiszorítani a fekete kerámiát a mázas. A 40 éve alkotó népi iparművésszel is erről beszélgettünk. A 60 éves Fazekas Ferencről megjelent művészeti album a szakma szempontjából is jelentős, hiszen nem készült az elmúlt 30 évben ilyen jellegű összegző kiadvány a nádudvari fazekasságról. A könyv szöveges részei Kocsis Csabához és az alkotó feleségéhez köthető, még képi világát Szűcs Endre készítette. A könyv szerkesztésében és kiadásában sok segítséget nyújtott a Bihari Múzeum és annak baráti köre. A kötet a nagyváradi Europrint kiadó nyomdájában készült.

Előkészületben (képzőművészet)

Jakobovits Miklós - Képtárgyak

„Engem a képzőművészetben az emberiség lelki lenyomatai érdekelnek. Azok a jelzések – tárgyakban és emlékekben –, amelyek érzeteinken keresztül régi korok és emberek üzeneteit közvetítik felénk, a sors és az emberi melegség megbízható radiálását, az emberek közti viszony harmonikus és disszonáns voltát a színeken és formákon keresztül. A titkokat keresem, melyek sejtelmes derengésükben sugároznak felénk, mintha varázslatos dimenzióból keresném a múltat, sejtelmes viszonylataival éppen úgy, mint a jelenkor frivol, banális jelképeit mai korunk bizarr emberi szimbólumait. Ilyenformán képeim nem absztrakt munkák, sokkal inkább a metafizikához közelítenek, hisz az idők és terek távoli rétegeiből hámozom ki a titkos jeleket, a számomra megfelelő mondanivalót, akár egy médium, akinek régi korokból súgnak. Kerülöm a bombasztikus, egymást feszítő és provokáló jelképeket, inkább a tér, az idő megfoghatóságára, felszentelésére törekszem, melyben a legbanálisabb tárgyak is komolyságot és sorsszerű fontosságot kapnak.”

Joó Julianna - PLEIDELL JÁNOS

Pleidell János művészetéről így írt Kratochwill Mimi művészettörténész a mester 90. születésnapja alkalmából: „A teremtő művésznek a nagy egésszel, a természeten túli egyetemessel létrejött harmónia jellemzi. Képein csend van, megállt az idő. Tájképein vallásos és bibliai jeleneteket jelenít meg. Emberábrázolásában a klasszicitás hűvösségét követi, karakterábrázolása a groteszk felé hajlik. (…) A belső tájat festi, a látvány igézetét: a páradús levegőt, a ragyogó, szétáradó napfényt, a fényében fürdő tárgyakat, a lebegő vízi tündérek táncát, a pasztellszínek finom árnyalataival.”