A nyelv hálás a háborgatásért

Az első alkalommal megszervezett Kultika Irodalmi Fesztivál megnyitóján, kedden délután Derzsi Ákos a rendezvény alapítója elmondta, hogy Sorbán Attila íróval közösen hozták létre a Kultika kulturális portált, mellyel azt célozták meg, „hogy a világban különböző részekre elszakadt magyarok hogyan élik meg magyarságukat. És az volt a tapasztalat, hogy ami mindegyik magyart összeköti, az a nyelv” – fogalmazott Derzsi Ákos, aki a továbbiakban kijelentette, hogy az első Kultika fesztivál kimondottan a fiatalokra, az általuk beszélt nyelvre fokuszál. A házigazda Veres-Kovács Attila várad-olaszi református lelkipásztor köszöntőjében hangsúlyozta, hogy „kell mennyei segítség ahhoz, hogy a magyar nyelv megmaradjon ugyanolyan szépnek és kifejezőnek, ahogyan és amilyennek azt örököltük.

Digilektus

A köszöntők után Péntek János nyelvész, egyetemi tanár, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnöke tartott előadást Új nyelvi dimenziók a robbanó időben címmel. Elsőként nyelvek, dialektusok és regiszterek meghatározását adta, majd felhívta a a figyelmet a legújabb kor nyelvi jelenségére, a digilektusra, ami az elektronikus média nyelvhasználati módja. A továbbiakban kifejtette az írás felmérhetetlen hatását a nyelv alakulására és fejlődésre, majd elmondta, hogy teret hódít a digitális kommunikáció, melynek sajátossága az, hogy az interperszonális kommunikáció helytől és időtől függetlenné válik, illetve felgyorsul. Kifejtette: a nyelvre rendkívüli hatással voltak és vannak a különböző kommunikációs technológiák; amilyen mértékben a könyvnyomtatás elősegítette a kultúra demokratizálódását és a nemzetek kialakulását, ugyanolyan mértékben segíti elő a globalizációs folyamatokat a digitális kommunikációs technológia. Ez az új technológia visszahat magára a nyelvre is, különböző változásokat idézve elő benne, ugyanakkor a társadalmi-politikai életben is nagy hatással vannak az újfajta kommunikációs csatornák. Ez utóbbi vonatkozásban Péntek János példaként említette meg azt, hogy 1996-ban a Pro Tv kereskedelmi tévé, 2014-ben pedig a facebook hatása volt a döntő abban, hogy Emil Constantinescut, illetve Klaus Iohannist államfővé választották Romániában. Az új kommunikációs lehetőségek új dimenziókat nyitnak meg előttünk, megjelennek a másodlagos nyelvek. Hozzátette, hogy a digitális kommunikáció köztes változata az írott-beszélt nyelv, mint amilyen az sms és a csetelés. Mindezeket figyelembe véve még nyilvánvalóbbá válik az a tézis, hogy a nyelvben nincs abszolút helyesség, sokkal inkább helyénvalóságról kell beszélni nyelvhasználati szituációktól függően.

Félelmek

Előadása utolsó részében a nyelv jövőjéről és a félelmekről értekezett Péntek János. Leszögezte, hogy vannak domináns, expanzív nyelvek – legelsősorban az angol –, és vannak a regresszív, visszahúzódó nyelvek. Péntek János kijelentette, hogy a magyar nyelv nincs veszélyben, viszont vannak veszélyeztetett magyar közösségek. Hozzátette, hogy jelenleg még mintegy ötezer élő nyelv van, de a nyelvkihalási folyamat felgyorsul jobbára a digitális kommunikáció térhódítása miatt, és az egyre inkább eluralkodó digitális térben, illetve technológiában a nyelvek száma kétezerre fog csökkenni. A magyar nyelvet nem fenyegeti a kihalás veszélye, hiszen, mint az előadó elmondta, jelenleg nemzetközi szintű a magyar nyelv- és beszédtechnológia (gépi fordítás, gépi olvasás, kivonatolás, beszédfelismerés stb.) de fontos ezt a szintet meg is tartani. A digitális kommunikáció térhódításának jelentős következménye az anglicizmusok megjelenése minden nyelvben, ezért az angolon kívül gyakorlatilag minden nyelv jelenleg az angol kifejezések anyanyelvűsítésével foglalkozik. További következmény az ismeretszerzés megkönnyítése, illetve a tudástermelés növelésének a lehetősége, viszont kevesebb a garancia az információk pontosságára, igazságértékére vonakozóan. A következmények közé sorolhatók az emberi kapcsolatokban mutatkozó változások, amelyeknek vannak pozitív de negatív vetületei is, ugyanakkor etikai problémák is felmerülnek, hiszen összemosódik a közszféra és a magánszféra közötti határ, és megjelent immár az online bűnözés is. Az új médium szabadságot és határtalanságot biztosít, de ez is generálhat negatív hatásokat, például a szabdság és a felelősség konfliktusát, a tömegesedést, a globalizálódást, amelyben a közös nevezőt a kulturálisan, nyelvileg alacsonyabb, igénytelenebb szint jelenti. Mindazonáltal Péntek János optimista hangnemben zárta előadását, amikor Szörényi László irodalomtörténész szavait idézte: „a nyelv szereti, ha háborgatják, hálásan felel rá.”

Pap István

Újdonságok: e-könyv, online könyvek

Honnan fakad az a gyűlölet, amely porrá zúzza az egyént, s a közösséget –bármilyen közösséget – az önpusztítás szakadékába sodor? Ki irányítja valójában sorsunkat? Lehet-e a paroxizmusig vitt ellentétekből végleges válaszokat kapni a lélek legmélyebb zugaiba rejtett kérdésekre? Van-e bennünk, akár morzsányi nagyság? Avagy mindnyájan nevetségesek vagyunk? Erre keresi a választ K. Vencel, aggmenhelyi gondnok, Sorbán Attila A püspök úr pálinkát iszik című regényében. Letölthető: http://europrint2000.ro 

 Ingyen letölthető!

Terjedelmében e szerény kiadvány címe - Erdélyi magyar családnevek - némileg félreérthető. Ugyanis a névtani szakirodalom magyar családnevek terminuson csak a magyarból értelmezhető, magyarázható családneveket érti, s ezektől elkülöníti a magyarban idegen családneveket, noha mindkét kategóriába besorolt neveket ugyanazon nép, a magyar anyanyelvű, magukat magyar nemzetiségűnek valló, a magyar kultúrát magukénak érző, tehát magyar személyek viselik. Mindkét névtípust, a magyar családneveket meg az idegen eredetű magyar családneveket el lehet és el kell különíteni, de nincs okunk az idegen eredetű családneveket a „magyar családnevek” fogalmából kirekeszteni. Tartalmát tekintve könyvem tárgya tehát: mutatvány az erdélyi magyarság családneveiből. Letölthető: http://europrint2000.ro

 Ingyen letölthető!

 Az beszéli  helyesen anyanyelvét, aki ismeri és használja környéke, a vidék, a táj, a tágabb értelemben földrajzi egység településeinek nevét, e nevek anyanyelvi formáit, azokat a közelebbi és távolabbi helységneveket, ahol ősei megtelepedtek, élték mindennapi küzdelmüket fennmaradásukért. A helységnevek anyanyelvi ismerete nem is vet fel semmilyen problémát az államiság keretein belül, de egészen más a helyzet a kisebbségi, esetünkben az erdélyi magyar kisebbségi sorsban. Az idegen, a többségi nyelvi hatás legkorábban a kisebbségi helységnevek ismeretét és használtát bontja meg, szorítja vissza. Persze mondhatjuk, hogy az idegen nyelvi hatás lehet természetes folyamat is. De ennek a folyamatnak siettetésére éppen a kisebbségi helynevek kiszorításában volt és van a hatalomnak több, hatékony módszere. Érdemes említenünk őket. Letölthető: http://europrint2000.ro

 

Boros Mihály Nagyváradon

2003-ban született. A VKI- Liszt Ferenc Zeneiskola növendéke. Tanára Megyimóreczné Schmidt Ildikó. Fiatal kora ellenére már nemzetközileg is elismert virtuóz. Számos nemzetközi zongoraversenyen ért el kiváló eredményt. 2014-ben a IV. Nemzetközi Bartók Béla Zeneiskolai Zongoraversenyen kiemelt első díj, a Virtuózok tehetségkutató programban elért korosztályos I. helyezés és különdíjak, a III. Bartók Béla Nemzetközi Zongoraversenyen, Bécs, harmadik hely a második korosztályban, a VIII. Nemzetközi Mozart Zongoraversenyen, Róma, abszolút első díj a második korosztályban, valamint a verseny fődíja, a 22. Nemzetközi Chopin Zongoraverseny, Szafarnia (Lengyelország), harmadik hely a második korosztályban.
„A zene a legnagyobb ajándék, amit kaphatok, és amit adhatok. A zongora segítségével tudom elmondani mindazt, amit gondolok és érzek, éppen ezért mindig arra törekszem, hogy szépen muzsikáljak, a legselymesebb, a legszebb hangokat hozzam ki a zongorából.”–vallja magáról a fiatal zongoraművész.

Kultika Irodalmi Fesztivál

Fesztivál, melynek főszereplője a nyelv. És ez alkalommal nem az uráli eredet vagy ugor hovatartozás a kérdés, hanem, hogy az átalakulás, a modern köznyelvi és irodalmi kommunikáció milyen szerepre ítéli a nyelvet? Hogyan jutottunk el a nyelvfejlesztés egyik fajtájától, a nyelvújítástól, a nyelvhekkelésig? Fejlődés-e ez egyáltalán vagy involúció? Egy adott közeg függvényében milyen nyelvezetet használunk és mennyire különbözik a beszélt nyelv annak írott formájától? Mennyire tud a kommunikáció kiejtett beszédhangok sorozatából igényesen felépített szerkezetté válni? Remélem, ehhez hasonló kérdések merülnek fel a KIF alkalmával és megtudjuk, mire ítéltetett a tiszta, választékos beszéd.

Kultika Irodalmi Fesztivál, 2015. április 20-22.

Program:  

Április 20. 
10.00–15.00 Pályázatok begyűjtése, értékelése, szakbizottsági munka.

Április 21. 
17.00 – A KIF megnyitója. Megnyitja Derzsi Ákos a Kultika Irodalmi Fesztivál főszervezője és Veres-Kovács Attila várad-olaszi lelkipásztor. 

Helyszín: Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ.

17.00 – Új nyelvi dimenziók a robbanó időben. Péntek János nyelvész, egyetemi tanár, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnökének előadása. 
Helyszín: Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ.

18.00 – A Nyelvhekkelés 3D-ben elnevezésű interaktív megpróbáltatás eredményhirdetése. Résztvevők: Zalder Éva, a Szent László Római Katolikus Teológiai Gimnázium igazgatója, Tóth Márta, az Ady Endre Líceum igazgatója, Szabó Zsuzsanna, a Lorántffy Zsuzsanna Református gimnázium igazgatója, dr.Pető Csilla tanfelügyelő.

Helyszín: Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ.

Április 22. 
17.00 – „Gondoltam fenét!'' – Jelek és jelrendszerek a költészetben és a világban. Fűzfa Balázs irodalomtörténész, a Nyugat-magyarországi egyetem docensének, a BÁR című társadalomtudományi folyóirat főszerkesztőjének előadása. Helyszín: Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ.

18.00 – Újmédia, újnyelv, újirodalom – a digitális kultúra és az olvasás paradoxonai. Orbán Jolán irodalomtörténész, egyetemi tanár előadása. Helyszín: Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ.

19.30 – Boros Mihály zongorista koncertje. Repertoáron Scarlatti, Mozart, Chopin, Liszt és Bartók művei. Helyszín: a Nagyváradi Állami Filharmónia.