Szeretem ezt a csodálatos nyelvet, avagy Murádin László köszöntése

Kilencven esztendőt tölt vasárnap az erdélyi magyar nyelvművelés doyenje, Murádin László nyelvész. Szerteágazó nyelvészi és nyelvművelői munkásságát Komoróczy György méltatja.

A címül választott mondat az erdélyi magyar nyelvművelés jelesével, Murádin László kolozsvári nyelvésszel készült beszél-getésben hangzott el a következőképpen: „Bár a nyelvi vétségeket időnként magam is szóvá teszem, de vallom, hogy nem ez a súlypontja a nyelvápolásnak, a helyes nyelvhasználatra buzdító munkának. Felfogásom egyszerű: szeretem anyanyelvemet, ezt a minden előttem élt magyarnak drága örökségét, ezt a minden utánam jövő magyarra átszármaztatandó csodálatos nyelvet. Kötelességemnek érzem szerkezetének megismertetését, a nyelvi műveltség emelését. Csakis a nyelvi műveltség emelése vezethet a helyes magyarság szabályainak betartásához.” Veleszületett adottságának köszönhető, hogy tudományos és tudomány-népszerűsítő munkásságát nem olyan rég, 88 évesen hagyta abba. 2020. november 29-én 90. születésnapja alkalmából köszöntjük Őt: pályatársai, olvasói, barátai. Isten éltesse sokáig! Valahányszor nyilatkozott e sorok írójának, óhaját is megfogalmazta: „Szeretném, ha a Hargita Népében írnád, mert akkor Csíkszépvízen is elolvassák.”

Az aranyosszéki Harasztoson pedagóguscsaládban született és nevelkedett Murádin Lászlót érettségi után az irodalom szeretete vitte a kolozsvári Bolyai Egyetem magyar szakára. Visszaemlékezése szerint az 1950-es évek elején az irodalomtörténet csupa ideológiai eszmefuttatás volt, ezért számára üdítően hatott a nyelvtudomány száraz adatszerűsége. Nyelvészeti érdeklődését a múlt század egyik legjelesebb nyelvtudósa, Szabó T. Attila keltette fel. Amint a tanítvány mondta: Szabó professzor imponáló anyagismerete felvillantotta a nyelvnek az adatokból kibomló csodálatos világát. 

A nyelvművelés iránti vonzalmának kialakulásában Kosztolányi Dezső Erős várunk a nyelv című, nyelvművelő írásokból összeállított kötete játszott fontos szerepet. Diplomaszerzés után tanársegéd Kolozsváron a Bolyai Egyetem magyar nyelvészeti tanszékén, majd a Nyelvtudományi Intézet tudományos kutatója/főkutatója évtizedeken át, nyugdíjazásáig. Részmunkaidőben nyugdíjasként is dolgozott tudományos műhelyében. Kutatási területe a magyar nyelvjárástan, a hazai magyar nyelvjárások nyelvföldrajzi vonatkozásai. Munkatársa volt az Európai Nyelvatlasznak, tagja volt a román akadémiai nagyszótár etimológiai bizottságának. Kitüntetései: Csűry Bálint-emlékérem (Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 1974), Nyelvőrzés Díj (Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000), Lőrincze-díj (Anyanyelvápolók Szövetsége, Budapest, 2002), Mikó Imre-emléklap (Kolozsvár, 2006), Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (Budapest, 2011).

Több erdélyi napi- és hetilapban közölt évtizedeken át nyelvművelő cikkeket, a rendszerváltozás után a kolozsvári Szabadságban heti rendszerességgel – 88 éves koráig – írta anyanyelvi ismeretterjesztő cikkeit. Szerkesztője volt a Kolozsváron megjelenő, tekintélyes Nyelv és Irodalomtudományi Közlemények című folyóiratnak és nyugdíjasként is bejárt – ha nem is mindennap – egykori munkahelyére, a Nyelvtudományi Intézetbe. Nyelvművelő írásaiból 14 kötete jelent meg. A hazai és magyarországi nyelvészvilág nem kis csodálkozására egyedül jelentette meg A romániai magyar nyelvjárások atlasza című munkáját, amely terjedelme és adatai szerint egy egész kutatócsoportnak is becsületére válna (csaknem félmillió nyelvjárási adatot tartalmaz). Nyelvtudományi szakszerkesztője volt a Romániai Magyar Irodalmi Lexikonnak.

A Kolozsvári Akadémiai Bizottság Nyelvtudományi Szakbizottsága 2015-ben a hazai magyar nyelvészekről szóló sorozatát ővele indította útjára (Erdélyi magyar nyelvészek 1. Murádin László).

Figyelmet érdemel egyebek mellett nyelvünk erdélyi, romániai helyzetével, állapotával, a politikával is összefüggő gondolata: „Az erdélyi magyar nyelvművelés ma már küzdelem. Küzdelem nyelvünk fokozatos elrománosodása, elrománosítása ellen, küzdelem a magyar nyelvért, a magyar nyelv megőrzéséért. A nyelvművelésnek a maga sajátos módszereivel tudatosítania kell mindenkiben, hogy önazonosságunk egyik fontos, talán legfontosabb ismérve a nyelv. Az édes anyanyelv.”

Elképzelhető, ha Csíkszépvízen köszöntenék a jeles nyelvjáráskutatót, elhangzana ilyen mondat is: Sok mái napot, Tanár Úr!

hargitanépe

Megjelent Ötvös Béla Május című kötete

 

Ötvös Béla saját kiadásában megjelent Május (1909) című elbeszéléskötetével irodalmi sikert ért el. Úgy gondoljuk, hogy 111 év után itt az ideje egy kicsit elmerülni az akkori világ hangulatában. A továbbiakban egy kis ízelítővel keltjük fel figyelmüket. 

„Egy kávéházban, ahol talán legzajosabb az élet, ahol éjszakánként víg zeneszó mellett durrognak a pezsgős palackok és amely egyben a bohémek kedvenc tanyája, egy sarokasztalnál újságírók ülnek. Munkájukat befejezték és most feketére gyűltek össze, amely mellett egy-két órát elbeszélgetnek. Mindegyiknek van valami mondanivalója. Hol egyik, hol másik beszél el egy történetet, amely vele esett meg, vagy amelyet megírt lapjában.

Mennyi dráma, mennyi tragédia kerül tollukra! Mennyi érzésről beszélnek, mennyi érzés rázza meg lelküket, mely lassanként edzetté válik, de sohasem lesz érzéketlen. Az újságíró szíve és lelke örökké érzésekkel van tele és ezért tud szilárd, elhatározott lenni. Egyik érzés hatalmasabb lelkében, mint a másik, és ha az egyik erejét, öntudatát csökkentené, a másik védbástya gyanánt áll és ő ismét az erős lelkű újságíró. Így van aztán, hogy egy igazi újságíró lelke egész világot ölel fel…”

Megjelent a Kultika második száma

 

Gondolatok a karanténból

A 2020-as év sok szempontból hozott változást az életünkbe. Áldozataivá váltunk egy ismeretlen kór hozta változásnak, amely kivétel nélkül mindannyiunk életére hatással volt. Bár reakcióink mértéke nem mindig volt arányban traumáink súlyosságával, kétségtelen, hogy a változás felborította mindannyiunk addig megszokott életét. Az áldozat szó jogi értelmezésben mindenkire vonatkozik, aki bizonyítani tudja, hogy megkárosították, pszichológiai értelemben viszont sokkal tágabban értelmezhető. Hiszen ahányan vagyunk, annyiféleképpen éltük meg ezt a nem várt periódust. Sokan, akik amúgy nem szeretik munkájukat, még azok is lázadoztak egy idő után annak hiányából adódóan. Tény, hogy mindenkitől áldozatokat követelt a vírus okozta változás.

                                                                                         Antalka Ágota

Kottáskönyv-bemutató

    

    Vasárnap délután a nagykárolyi Károlyi-kastély lovagtermében mutatták be a csomaközi származású karmester, Hermann Szabolcs Szent István király mise — Nyolc Szent István király ének énekhangra és orgonára című kötetét. A kiadvány anyaga hat év munkája. A könyvbemutatón elhangzott beszélgetést és zenei műsort Fehér Imola moderálta, az eseményen részt vett főtisztelendő dr. Ágoston Ferenc, a Szatmári Egyházmegyei Liturgikus és Egyházzenei Bizottság elnöke, krasznabélteki plébános; Derzsi Ákos, az Europrint kiadó tulajdonosa, Visnyai Csaba tanár, aki több évtizedig volt a nagykárolyi Kalazanci Szent József-templom kántora és karnagya valamint Hermann Szabolcs, a Hermann Musik Egyesület alapítója, a budapesti Operettszínház karmestere, az aradi Filharmónia állandó vendégkarmestere, a könyv megálmodója és megvalósítója.

Keresztény folyóirat indult Nagyváradon

Új, regionális magyar nyelvű folyóirat született Nagyváradon. KULTIKA címmel megjelent a Romániai Magyar Keresztény-demokrata Mozgalom időszaki kiadványa. Derzsi Ákos szenátor, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom alelnöke, s egyben a Kultika igazgatója lapindító ajánlójában a következőképp fogalmaz: „Egy új folyóirat alapítása esemény és egyben vállalkozás. Olyan vállalkozás, mely csak akkor válhat sikeressé, ha a kiszemelt olvasócsoport felfedezi benne az infor-mációszerzés, a párbeszéd és a kapcso-lattartás lehetőségét.” 

A KULTIKA keresztény gondolkodást, szemléletet sugárzó folyóirat. Az első száma ingyenes, és a Moscovei utca 7. szám alatt lehet hozzájutni.

KIADÓ: Europrint Kft., a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és Bihar megyei Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom megbízásából.

Kötetbemutatók a Magyar Kultúra Ünnepén

A nagyvárad-rogériuszi refor-mátus templomban vasárnap délelőtt tartott istentisztelet után a Magyar Kultúra Napja rendezvény-sorozat kereté-ben mutatta be az Europrint néhány kiadványát Derzsi Ákos, a kiadó tulajdonosa.

A Kerekes József tiszteletes igehirdetését követő könyv-bemutatón Derzsi Ákos el-mondta, hogy két olyan könyvet is elhozott, melyek megjelentetését az tette lehetővé, hogy az utódok megbecsülték, értékelték és megőrizték azokat a kéziratokat, amelyeket őseik hagytak rájuk. Egy ilyen megbecsülés eredményeként láthatott napvilágot még 2018-ban B. Sárközi Gergely Élményeim, küzdelmeim és szenvedéseim katonaéletemből a világháborúban című naplója, melyet a szerző dédunokája, Sárközi Zoltán bocsátott az Europrint kiadó rendelkezésére. A kötetből Molnár Júlia színművésznő, Sárközi Zoltán felesége olvasott fel egy rövid, drámai részletet. A másik hasonló körülmények között napvilágot látott kötet Ötvös Béla Fehér bestia című regénye, amelyet az egykori neves újságíró valaki másnak az első világháborúhoz köthető élményei, tapasztalatai alapján írt meg.

A mű kéziratban maradt, és Ötvös Béla unokája, Péter Sándor adta át azt az Europrint kiadónak. A Fehér bestia először kerül nyomtatásban az olvasók elé. A következő kiadvány, amiről említést tett Derzsi Ákos, Hermann Szabolcs Szent István király mise; Nyolc Szent István király ének című kottagyűjteménye volt. Ebből a kiadványból Boros Ferenc orgonista szólaltatott meg két részletet. A szerző, Hermann Szabolcs egyébként a kolozsvári zeneművészeti akadémián szerzett karmesteri képesítést, jelenleg a budapesti Operettszínház karmestere. A továbbiakban Derzsi Ákos említést tett a Rivalda – avagy mosoly a múltból című kiadványról, melynek írásait, anekdotáit Nemlaha György szerkesztette kötetbe, illetve Nánó Csaba Az élet körhintáján című interjúkötetéről, amelyben többek között Törőcsik Marival, Bodrogi Gyulával, Koltai Róberttel, Szörényi Leventével, Demjén Ferenccel készült interjúk olvashatók. Végezetül röviden bemutatta az Europrint által kiadott Kultika című folyóiratot, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom lapját. Az új folyóirat a tervek szerint negyedévente jelenik meg és mindegyik lapszám egy tematikára fog épülni. A most megjelent első lapszám a családi kör témáját járja körül, a következő lapszámok a szakmai kiégésről, valamint az y generációról fognak szólni. A kiadványokat jutányos áron meg lehetett vásárolni a templom előcsarnokában, a Kultika folyóirat első számát ingyen elvihették a hívek.

Bihari napló 2020. január 28., kedd

Hermann Szabolcs - SZENT ISTVÁN KIRÁLY MISE · NYOLC SZENT ISTVÁN KIRÁLY ÉNEK

A római katolikus énektárak egyik hiányossága, hogy sajnos kevés Szent István király éneket tudnak felsora-koztatni.

A gyűjtési munka továbbgondolása és egyben hiánypótlás ez a könyv, amely Magyarország első királyának, Szent István királynak a tiszteletére íródott és a Szent István király énekek, kompozíciók számát hivatott bővíteni.

Jelen kötetben szereplő énekek egy részét évente komponálta és bővítette a szerző vele a csomaközi Szent István-kórus repertoárját is, hogy legyenek új énekek is az ünnepi misén: új szöveg, új dallam, egy másik, egy még nem hallott kifejezés-módja az augusztus 20-ai ünnepnek. A 8 István király ének és a Szent István király-mise is a bartók-kodályi hagyományokat követve íródott. Az énekek szövegeit régi írásokból (kéziratos Magyar Cantionale, Érdy-kódex, krónikás énekszöveg) kölcsönözte, valamint Faludi Ferenc, Fehér Imola, Juhászné Bérces Anikó, Sík Sándor verseit zenésítette meg. A dallamok "magyarosak", a zenén keresztül is kifejezik a szöveg hangulatát és mondanivalóját, de ugyanakkor könnyen elsajátíthatóak, és a nép számára is jól énekelhetők. Minden éneknek egyedi világa van, fellelhető bennük a magyar nyelv sajátossága: az éles ritmusok használata, a parlando-beszédszerű előadásmód, de találhatunk példát a Szent vagy, Uram!- énektárban megszokott népénekre is. Az énekek előadását sok esetben az előénekes és kórus/nép váltakozó válasza színesíti. A Szent István király-mise előadása az ambitusa, tempóváltásai, s a szokatlanabb harmóniák miatt inkább templomi kórus segítségével ajánlott. Szövege változtatás nélkül követi a liturgia ordinárium szövegét.

Hermann Szabolcs

Nánó Csaba - Az élet körhintáján

Újabb beszélgetések hírességekkel

Két és fél évtizedes újságírói pályámon megadatott, hogy több hírességgel is leüljek beszélgetni. Ezt nevezem én a sors ajándékának. Az ember ilyen alkalmakkor – bár ha elég rég van a szakmában, tapasztalatból már úgyis tudja –, mindig meglepődik azon, hogy ezek a művészek, akik jócskán letettek már az asztalra, tehetségüket nem kell bizonygatniuk, és a hírnevükhöz sem járul hozzá még egy interjú a több száz mellé, mennyire szerényen, örömmel, őszintén és szakmájuk iránti alázattal válaszolnak talán ezredik alkalommal is ugyanazokra a kérdésekre. Nyilván a jó kérdező megpróbál legalább részben olyan kérdéseket feltenni, amilyeneket előtte más nem tett fel, de hát ez nagyon nehéz feladat egy olyan interjúalannyal szemben, akinek élete, munkássága a nagyközönség előtt zajlik, és olyankor idegenek azt gondolják, jobban ismerik, mint ő saját magát.

Ugyanakkor azt is be kell vallani, hogy néha a beszélgetésnél is nehezebb – ha rendesen fel vagyunk készülve rá, talán le sem égünk – elérni a kiszemelt alanyt. Nem mintha jelentős többségük nem állna szívesen a sajtó elé, de az időhiány, a rohanás, de még egy-egy pökhendibb menedzser vagy sajtófőnök is keresztbe tehet terveinknek. Itt van mindjárt egy példa, hogyan NEM sikerült interjút készítenem például Bródy Jánossal, az Illés és Fonográf egykori tagjával, akit Magyarország egyik legjelentősebb szövegírójának tartanak.

Miután száznál is több interjút készítettem különféle státusú és hivatású személlyel/személyiséggel (ezek közül több tucat mély-interjú volt), és a világháló valóban megrövidítette az utat két ember között, mégis vallom: az igazi, jó minőségű, érdekes, lényegre törő, meghitt interjú csakis úgy készülhet, ha a felek egymással szemben ülnek, egymás mondataira reagálnak, látják a másik reakcióit, esetleg megérzik, hogy milyen hangulatban van az illető.

Részlet a szerző előszavából

Ötvös Béla - Fehér bestia

Szibériai hadifogságából sok évvel ezelőtt hazatért ismerősöm elmondta nekem, hogy a hadifogságban átélt, regényesen érdekes szenvedéseit szeretné az utókor számára nyomtatásban megörökíteni, azonban nem tollforgató ember, ezért nem volna képes jól megszerkesztett mondatokban leírását adni élményeinek. De mint jó megfigyelő, pontosan el tudja mesélni az eseményeket, és ha vállalkozom leírásukra, örömmel adná meg az adatokat. Napokon át, gyakran órák hosszat mesélte, feltett kérdéseim alapján, élményeit, és én azokat valóban nemcsak nyomtatásban való megörökítésre méltóknak és sok helyen valósággal történelmi jelentőségűnek, hanem izgalmasan érdekfeszítő regénytémának is találtam. Nagyvárad, 1955. május hó.

Részlet a szerző előszavából