Váradra érkezik a Kabaré!

A legnehezebb könnyű műfaj, a kabaré váradi gyökereiről jelent meg egy igen figyelemre méltó, hiánypótló könyv Nemlaha György előszavával és szerkesztésében, az Europrint kiadó gondozásában. E rendkívül érdekes kabarétörténeti kötet bemutatójára május 25-én 17.00 órától kerül sor, a Városi Művelődési Házban(Regele Ferdinand tér 4 szám ). Nemlaha György, Derzsi Ákos, a kiadó tulajdonosa, Molnár Júlia színművész, és Kardos M. Róbert Jászai Mari díjas színművész szeretettel vár mindenkit, aki emlékszik még arra, milyen is a nevetés. A bemutató házigazdája Sorbán Attila író. 

Máthé Kriszta - Apróka eszponka

A falu mai nyelvi világa, amelybe Máthé Kriszta belekerült, két nyelv legalább öt egymásba folyó változatából áll: a román köznyelvből és a helyi román nyelvjárásból, az archaikus magyar nyelvjárásból, valamint a székelyből (amelyet maga Kriszta is anyanyelvjárásaként használ) és a közmagyarból. A mindennapokban ezeknek nincsenek pontos határaik, itt nincs külső norma, a helybeliek tudják, kivel hogyan kell, hogyan illik beszélni. Emiatt értelmetlenné válik a nyelvtisztaság vagy a közös mérce alapján meghatározott nyelvhelyesség. Itt az emberi természetesség az uralkodó, az a természetesség, amelyben benne van a nyelvi hagyomány, az egyik nyelvből a másikba való átlépés állandó lehetősége, benne vannak az emberi érzelmek és kapcsolatok. A magyarórákkal mégis az a Máthé Kriszta által sem titkolt szándék, hogy a közösség eredeti nyelvét már-már elhagyó gyermekek újra birtokba vehessék a családjaikban még használt helyi nyelvmaradékot és a magyar közös változatát. Az anyanyelvüket.

Máthé Kriszta munkáját és szövegeit az teszi hitelessé, hogy a frumószai életét nem missziónak tekinti, hanem természetes emberi létnek. Azt érezteti az olvasóval, hogy ő mindig többet tanul a gyermekektől, az idősektől, a közösségtől, mint amennyivel ő gazdagíthatja őket. El is kell hinnünk neki, hiszen az igazi tanító, az igazi tanár mindig ezt érezheti, és be is vallhatja. Ez az ő életének a jutalma. Nincs retorika, nincsenek kánonok, az élet van, az emberi értékek vannak, a lélek befogadó és kiáramló rezdülései. A mondatról írta valahol Karácsony Sándor, hogy abban az alany a világra vonatkozik, az állítmány az életre. Ebben a frumószai létben és az itteni nyelvi világban, a szövegekben és a mondatokban megvan a helyi változó világ lenyomata, és bennük van az élet sokféle fordulata, az emberi sorsok. És ezek mind a szerző saját életének részeivé válnak.

Péntek János és Tóth Attila (részlet az előszóból)

Megjelent Nemlaha György Kabaré A Holnap városában című kötete!

„De hát ki más lenne igazi Kőrös-parti sztár, ha nem Nagy Endre, aki innen, a Nagyváradi Naplótól indult Budapest meghódítására?… És persze váradinak számít Lőrincz Miklós is, aki itt született, no meg Halász Rudolf, a regényíró-újságíró Halász Péter fivére, de igazi népszerűséget csak később a fővárosban szereztek. Zilahy Lajos viszont Nagyszalontáról indult el, de ez azért nincs messze Váradtól, ugye?… Stella Adorján itt járt iskolába nálunk, és ugyanitt koptatta évekig a padot Békeffi István is… Nos, vegyük úgy, hogy tiszteletbeli váradiak valamennyien, akik a Körös-part mellől származtak el, és évek vagy évtizedek után lettek a szórakoztató irodalom és a szórakoztató színház művelői. Régi kabarék, orfeumok, kafé santántok, varieték, zenés kávéházak, zengerájok, mulatók foszladozó fényeit próbáljuk több mint száz év távlatából, most első alkalommal, jelenetek, versek segítségével a következő lapokra visszacsempészni. (Csöppet sem tudományos céllal.) Hátha még egy időre sikerül bebalzsamoznunk valamennyit!”

Újdonságok. E-könyvek

K. Nagy Benő

A váradi nők

A régi váradi nők a honleányi hűség és szeretetben Szigetvár és Eger nőivel egy színvonalon álltak, a mai váradi nők is minden tekintetben megérdemlik a jó honleány nevet, amennyiben ha ősanyáik példájaként nem a vészben forgó haza védelmében, de a jelen korszellemhez alkalmazkodva teljesítik honleányi kötelességüket, a családban, a társadalomban és a közéletben, ...                                                                              

Katona Béla                                                  Várad a viharban

Az 1946-ban kiadott Várad a viharban című kordokumentum Zsolt Béla előszavával kezdődik. A kötet riportregénynek is felfogható, mely a nagyváradi zsidók és az ukrán fronton dolgoztatott, megkínzott munkaszolgálatosok sorsát vezeti végig nagy részletességgel. A deportálást megélt tanúk elmondásai alapján felvázolt hiteles kép megrendítő és érdekfeszítő történetet tár elénk.

Murádin László
Az asszony nem ember?

Nyelvművelő írások

A nyelv gazdagsága és sokszínűsége vitathatatlan. A kérdés csak az, hogy ki-ki birtokában van-e a nyelvi és nyelvtani változatoknak, ismeri-e a stilisztikai lehetőségeket, a fogalmazás és szerkesztés szabályait? Az igenlő válaszért mindent meg kell és kellene tennie a családnak, az iskolának, a közösségnek, mindannyiunknak.  240 írás!

Három író, három könyvbemutató

Három író jelenlétében zajlott a Báthori Alapítvány idei adventi könyvvására az EMKE Magyar Házban.. Az udvari fedett tér "hivatalos" felavatása után Cs. Kovács Katalin Arc(más)ok árnyékban című, az egyedüllétbe hullott embernek, a múlt rendszer áldozatainak nehéz sorsáról szóló könyvét mutatta be. Ezt követően Csinta Samu Arisztokraták honfoglalása címmel megjelent, az erdélyi nemesi családok csendben viselt megpróbáltatásait és több-kevesebb sikerrel koronázott talpraállási próbálkozásait megjelenítő sorozatának második kötete anyagából osztott meg érdekes történeteket. A helyi EMKE amatőr színjátszó csoportja által nyújtott, nyelvhasználatunk ficamait elénk táró kis lazító előadás után került sor az Országos EMKE Szilágyság-területi, idei második oklevelének átadására, amelyet sok évtizedes kultúraközvetító, identitásmegtartó munkájáért Pocsveiler Ilona nyug. magyartanárnő kapott. Ismét más művészeti ágra pillantva Szabó Attila nyitotta meg édesapja, a korán elhunyt Szabó Vilmos festő-, grafikusművész emlékkiállítását, amely a művész születésének 75. évfordulója kapcsán vándorkiállításként járta be Erdélyt. Végül Nánó Csaba riportkötetét mutatta be Derzsi Ákos, a nagyváradi Europrint könyvkiadó vezetője, érdekes történeteket villantva fel a kolozsvári Állami Magyar Színház és Opera régi,70-80-as évekbeli híres nagy színészeinek életéből. A tartalmas délutánt könyv- és az Europrint kiadó nagyon igényes és szép kivitelezésű, kiváló ajándékul szolgáló naptárvására, valamint dedikáció és beszélgetés zárta.