2015. március 3., kedd

Demeter András a s(z)ínen



DEMETER ANDRÁS magyar színész húsz éve még csak 24 éves volt, amikor - Romániában pályázat útján először – a Temesvári Csiky Gergely Színház igazgatója lett. A mindenkori egyetemes színháztörténet legfiatalabb állami színdirektorának és a nemzetközi hírűvé vált Csepűrágó Fesztivál megalapítójának temesvári pályafutását ezen kívül is számos érdekesség jellemzi. Például három nyelven játszott Shakespeare-főszerepeket. Többek között, 10 évvel ezelőtt Claudiust a mára legendássá vált Hamlet előadásban.

2015. február 18., szerda

Nyelvművelés

Egy-egy szó kapcsán vi­lá­gosság derül a nyelv és a valóság, a nyelv és a gondol­ko­dás kapcsolataira. Hogyan alakítjuk nyelvünket  a társadalmi va­ló­ság szükségleteihez. Miként bokrosodik egy szó népes családdá, hogyan növekedhet kifejező értéke újabb és újabb jelentésárnyalatokkal bővülve. Betekinthet az olvasó a szófej­tés, a szótörténet világába: nyomon kísérheti bizonyos szavak jelentésbeli és alaki változásait.

2015. február 2., hétfő

Emlékkönyv

,,...A legrégebbi emlékeim, amelyekre vissza tudok emlékezni, szorosan kapcslódnak az énekléshez. Ez volt a játékom! Ahogy visszaemlékszem, mindig énekeltem, ahogy Édesanyám mondja, még a bölcsőben is énekeltem."

2015. január 26., hétfő

Gyimes


„Wagner Pétert az a hátizsákos hullám hozta Erdélybe az 1960-70-es években, amely nagyon sok fiatalt vonzott erre Magyarországról. Csakhogy míg sokan nem is jöttek többé errefelé, Wagner Péter tarisznyájában ennél sokkal több volt: ő ugyanis tanulni jött ide, és úgy láttatja velünk szülőföldünket, ahogyan sokszor a rohanó autóból mi sem látjuk. Wagner Péter ugyanis faluról falura, városról városra járva felmegy egy-egy dombtetőre, ahonnan úgy szemléli a tájat, hogy tudja: szépet talál.” (H. Szabó Gyula)

2015. január 14., szerda

Nyelvföldrajz


De mi is a nyelvföldrajz? Sajátos módszer, melynek segítségével a kutató a népi kultúra szókincséből összeállított kérdő-füzet segítségével a kérdésekre adott feleletek hangtani és alaki sajátosságainak figyelembe vételével állapítja meg a vizsgált terület nyelvjárását, és azt térképlapokon feltünteti. A térképlapokból összeállított nyelvatlasz pedig rendszerbe foglalja a különböző nyelvjáráscsoportokat, megteremti a nyelvjárástípusok összehasonlításának, valamint az adott nyelvjárás és az irodalmi nyelv viszonya tanulmányozásának lehetőségét